Ünneplés-módi: történet és hagyomány

Karácsony szavunkat a kutatók szláv eredetűnek tartják, s a korcsun, az „átlépés" jelentésű szóból eredeztetik. A naptárreform előtt ugyanis december 25-ére esett a téli napforduló, azaz ekkor léptek át a régiből az újba, s ezen a napon lett úrrá a fény a sötétségen. A rómaiak ezért e napon ülték meg a Legyőzhetetlen Nap ünnepét, december közepén pedig egyhetes termékenységi ünnepet is tartottak.

Krisztus születésének idejét a negyedik században I. Gyula pápa tette erre napra, ezzel zárva le azt a vitát, amely Jézus születésének pontos dátumáról szólt. Nem véletlen, hogy a Karácsony olaszul Natale lett, a szó jelentése nem más mint születés.

A negyedik században Rómában meg is emlékeztek Krisztus születéséről, s a jeles nap hamar népszerű lett. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint az ötödik században a császárok állami ünnepként ismerték el, sőt be is tiltották aznapra a cirkuszi vigasságokat. A "Legyőzhetetlen Nap" jelentése a keresztény szimbolikába is átkerült, hiszen Krisztus egyben az isteni fényforrás, az örök nap is - a karácsonyfán ezt jelképezik a gyertyák.

A Szentestét ma már csak a feldíszített fenyővel tudjuk elképzelni, pedig e szokás meghonosodása alig másfél évszázaddal ezelőttre tehető. Ráadásul egyes források szerint az első karácsonyfát is csak a 16. században állították fel német nyelvterületen, s végül innen terjedt el világszerte a szokás.

A karácsonyfa a kereszténység jelképrendszerében - ahogy más, ősi hitvilágban szintén - a családot, illetve Jézus családfáját szimbolizálja. A pogány hiedelemvilágban az örökzöld, a mindig élő fa a gonosz szellemek elleni védelem egyik eszköze volt.

A hagyományos ünnepi vacsora ma is hordoz olyan elemeket, melyek más hiedelemvilágban is megjelennek, s a bőséget jelképezik. A halászlé, vagy a mákos bejgli - a számtalan pikkely vagy mákszem - miatt a termékenységre utal, ezért kerül az asztalra, de a népszokás szerint babot, vagy lencsét is feltálaltak az ünnepen. 

Egymás megajándékozását általában a Napkeleti Bölcsek ajándékaival kapcsoljuk össze - azt azonban nem szabad feledni, hogy Jézus születésének napján valójában a krisztusi szeretettel ajándékozzuk meg egymást.

B.M.