Szigorodik a közlekedési büntető pontrendszer

Mint mondta, a kormány célja a pontrendszer szigorításával az önkéntes jogkövető magatartás elősegítése, a közlekedés biztonságának javítása. Ezért közlekedési bűncselekményért a jövőben 9 pontot kapnak a normaszegő járművezetők, a mintegy 30 szabálysértésért pedig 1-5 pont között.

Hozzátette: a jog azonban nem mindenható, így javítani kell az oktatás-képzés feltételrendszerét, fontos a szisztematikus rendőri jelentét és a folyamatos sebességmérés is. Ez vezethet ahhoz, hogy - ahogyan Franciaországban - 42 százalékkal csökkenjen a balesetek száma. Mint mondta, kiemelt fontosságú az utánképzési rendszer is.

Kérdésre válaszolva elmondta: végeztek hatásvizsgálatot, és úgy becsülik, hogy ha nem változik a közlekedési morál, akkor 3500-5000 jogosítvány elvétele prognosztizálható a szigorúbb pontrendszer hatásaként. Várakozásai szerint július-augusztustól várható ugrásszerű változás a közlekedési morálban, miután visszavonták az első jogosítványokat.

Megjegyezte: a jelenleg már kiosztott büntetőpontok életben maradnak, az elévülési idő pedig kettőről három évre nő.

A közelmúltban elfogadott objektív felelősség elvével kapcsolatban elmondta: a szabályszegők május 1-jéig, az úgynevezett felkészülési szakaszban csak értesítést kapnak arról, hogy ha már "élesben" alkalmaznák a jogszabályt, milyen joghátránnyal kellene szembesülniük.

Daróczi Dávid kormányszóvivő emlékeztetett rá: Gyurcsány Ferenc kormányfő ősszel hirdette meg a nulla toleranciát a közlekedés biztonságát veszélyeztetőkkel szemben.
Mint mondta, évente 1200-1300 ember hal meg közlekedési balesetben. Hozzátette: az eddig hatályban lévő büntetőpontrendszernek nem volt elég nagy a visszatartó ereje, mivel - bár félmillió embernek volt legalább egy büntetőpontja - mégis mindössze 350 jogosítványt vettek el azért, mert a tulajdonosa elérte a 18 pontot.

(mti)