Sarkady: politikai egyezség a médiaszabályozásról

A közszolgálati feladatokat úgy kell meghatározni, hogy egyértelmű legyen, mi tartozik ebbe, és mi a kereskedelmi műsorok körébe; szavai szerint "indokolt lehet" a két közszolgálati televízió összevonása, ahogy a közmédia reklámmentesítése is, ez utóbbit azonban egy többlépcsős rendszerben tartja kívánatosnak.

"Ilyen bizalmatlan politikai légkörben szinte kizárt a siker" - vélekedett Herényi Károly, az MDF médiapolitikusa, aki emlékeztetett arra is, hogy az 1995-ben, hasonlóan bizalmatlan légkörben elfogadott médiatörvény a terület szabályozása mellett jelentős figyelmet fordított arra is, hogy az egyensúlytalanságokat kivédő rendszert alakítson ki.

"A bizalom az egy folyamat" - reagált erre Czeglédi László, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, azt hangsúlyozva: ez az első olyan médiatörvény-tervezet, amelynek kidolgozását koncepcióalkotással kezdik.

Szavaira rímelt Lukács Tamás, a KDNP médiapolitikusának mondandója, aki azt hangoztatta, "rendszerben kell gondolkodni, nem jogszabályban", ezzel magyarázva, hogy pártja - egyetlenként - nem állt a digitális átállásról szóló törvény mellé tavaly nyáron.

Kovács György, az ORTT elnöke arról beszélt, szükségesnek látja a jogszabályi keretek átalakítását, és "nem tartja lehetetlennek" a törvényhozást, benne a médiafelügyelet kereteinek újraszabását, de fontosnak tartja, hogy ez "valódi átalakítás legyen, ne egyfajta mutációja a jelenlegi állásnak".

Szalai Annamária, a médiahatóság Fidesz által delegált tagja a valódi változtatás szükségességével egyetértve arról beszélt, "a rendszer egyik súlyos hibája, hogy kollektív felelőtlenség uralkodik", monopóliumok terhelik a szisztémát, és a közmédiumok is részt vesznek "az audiovizuális hulladéktermelésben".

Nem vonta kétségbe a politikusok hozzáértését Jánosi György, z MSZP médiapolitikusa, de megjegyezte, "fontos lenne egyszer végre azoknak a véleményét is meghallgatni, akik testközelből látják a médiumok, a közmédiumok világát".

(mti)