Reggeli lapszemle: fogyatékos szavazati jog

2010. szeptember 30. csütörtök 07:53

Fogyatékos szavazati jog - Szakadéknyi különbség a készségekben - Népszabadság, Magyar Nemzet mai lapszemlénkben.

Népszabadság: Magyarországon választások lesznek, s a nagykorú állampolgárok között becslések szerint hetvenezer olyan személy is van, akik jól tudnak tájékozódni, értik az őket körülvevő világot, csak valamilyen okból gondnokság alá helyezték őket, így ki vannak zárva a parlamenti és helyhatósági választásokból - írta a Népszabadság csütörtökön.

A lapnak nyilatkozó Amir Mariann jogász, egy nemzetközi emberi jogi szervezet, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) munkatársa elmondta, hogy a gondnokság alá helyezés - ami egyben a választójog elvesztését is jelenti - a magyar gyakorlatban formális eljárás. Úgy vélte, ha a családot nem motiválja az, hogy a környezetében élő fogyatékos önálló életet élhessen, akkor a sérült embertől a bíróság szinte mérlegelés nélkül elveszi azt a jogot, hogy dönthessen saját élete felett.

Magyarország 2007-ben másodikként a világon (és elsőként Európában) aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogáról szóló ENSZ-egyezményt, hiába volt azonban úttörő az aláírásban, a szavakat nem követték tettek, így óriási a szakadék az elmélet és a gyakorlat között - írta a Népszabadság.


Magyar Nemzet: A magyarok több mint egynegyede sem számolni, sem olvasni nem tud értékelhető szinten - írta a Magyar Nemzet csütörtökön a felnőtt lakosság alapkészségeit vizsgáló All nemzetközi kutatás alapján.

Az OECD és a kanadai statisztikai hivatal által készített kutatás a felnőtt, 16-65 éves lakosság általános alapkészségeit mérte 11 országban. Magyarországon 164 településen 13 ezer 600 embert kerestek meg, s teljesítményüket négy szempont alapján mérték: a prózaolvasási, a dokumentumolvasási, a számolási és a problémamegoldási készséget vizsgálták.

A készségek teljes hiánya a legfeljebb nyolc általánost végzettekre jellemző, s a kutatók szerint az alacsonyan iskolázott magyar népesség munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. A lakosság 25 százalékánál ugyanakkor minden vizsgált kompetencia magas szinten megtalálható, vagyis a készségeket illetően szélsőségesen kettészakadt képet mutat a társadalom.

A kutatásból kiderült, hogy a magyar nők jobban olvasnak, jobban számolnak, mint a férfiak, és problémamegoldó készségük is erősebb. Ez szinte a világon egyedülálló, ugyanis a legtöbb országban a férfiak a számolás terén megelőzik a nőket - írta a lap.

(mti)