Parma fidei: a Hit pajzsa díj

2008. február 23. szombat 18:05

Parma fidei: a Hit pajzsa díj
Bálint József jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei - a Hit pajzsa-díjat, amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adott át Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége szombaton Budapesten a Mária utcai jezsuita templomban.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke köszöntő beszédében a kommunizmus éveire utalva elmondta: ezt a korszakot "meg kell tartani emlékezetünkben éppen a jövő érdekében", és el kell gondolkodni azon, hogy "miképpen lesz a véres gondolatokból véres cselekedet".

Beszédében a hitbeli kitartásra célozva idézte I. István király fiához, Imre herceghez írt Intelmek című művének egyik gondolatát: "Ha a hitnek pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is".

Kiemelte: fontos, hogy a jövő generációi a keresztény erkölcs alapján meg tudják különböztetni a szabadságharcost a terroristától, ugyanis utóbbiak nem egyenlők a mártírokkal.

Bolberitz Pál teológia professzor laudációjában elmondta: a budapesti Jézus Szíve templom emléktábláján 64 jezsuita szerzetesre, köztük Bálint Józsefre utalnak, akiket a kommunizmus alatt koholt vádak alapján összesen 1.067 évre ítéltek el. Ehhez kapcsolódóan idézte a rendalapító Loyolai Szent Ignácot: "ha nem üldöznek titeket, vizsgáljátok meg lelkiismereteteket, hogy jól végzitek-e a munkátokat".

A kitüntetett Bálint József életútját ismertetve szólt arról, hogy 1934-ben a piaristáknál érettségizett, 1946-ban pedig a jezsuitáknál szentelték pappá. A rendtagok 1950-ben és 1956-ban javarészt elmenekültek Magyarországról, akik itthon maradtak, mint Bálint József, azoknak "maradt a szenvedés, az üldöztetés és a börtön.

Bálint Józsefet először 1946-ban tartóztatták le, majd 1964-ben öt évre ítélték el állam- és népellenes cselekedetek koholt vádjával. A két börtön között és után volt teológiatanár, kántor és molnár, a börtönben pedig kitanulta a cipész szakmát - mondta Bolberitz Pál.

Az üldöztetés mellett tanult a római jezsuita Gergely Egyetemen, Leányfalun lelkigyakorlatos házat vezetett, illetve 25 kötetet írt. A Máris Kongregációt és a Katolikus Agrár Legény Országos Testületet 1990 után szervezte újjá.

Bálint József köszönő beszédében kijelentette: "a jezsuita rendnek köszönhetem lelkiségemet, tudásomat és az üldöztetést is".

Utalt arra, hogy a vele együtt 1964-ben elítéltek közül már csak ő van életben. Arról is szót ejtett, hogy hat jezsuita vezetőt, azaz provinciálist börtönöztek be a kommunizmus alatt, közülük ő a "titkos provinciális" volt, az illegalitás vállalása miatt.

Az ünnepségen megjelent Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az ünnepeltek soha nem a bosszú és a keserűség érzésével emlékeznek üldöztetésük éveire. A mártíroktól "meg lehet tanulni a megbocsátó keresztény szeretetet"

Arra is kitért, hogy a sok áldozat közül "mindenkit nem lehet kitüntetni", de utalt a Jelenések könyvének egyik jelenetére, ahol a Krisztusért üldözöttek tömegeiről esik szó.
Külön felhívta a figyelmet a Moszkva melletti Butovoban található tömegsírokra, ahol javarészt papok, szerzetesek, püspökök nyugszanak.

A Hit pajzsa kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25. alkalmából 2002-ben alapította Gyurkovics Tibor (Magyar Írók Egyesülete) író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő ("Jót s jól" Alapítvány), kizárólag egyházi személyiségek elismerésére.

Képünkön: Bálint József jezsuita szerzetes átveszi a Parma fidei - Hit pajzsa díjat Mádl Dalmától, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök feleségétől a pesti Jézus szíve templomban. Középen, Bolberitz Pál pap, filozófus, egyetemi tanár, a díj 2002-es kitüntetettje.  

MTI - Fotó: Soós Lajos