Összeülnek a református egyházmegyei közgyűlések

Az egyházmegyei közgyűlések hatévenként tartott alakuló ülésén az egyházmegyét vezető esperes programot hirdet, majd megválasztják az MRE négy egyházkerületi közgyűlésének tagjait, ezen kívül voksolnak az egyházmegyei tisztségviselőkre, így a jegyzőkre, számvevőkre, pénztárosokra, bírókra, levéltárosokra. Az egyházmegyei közgyűléseknek legalább egyszer kell évente összeülniük a református törvény szerint - folytatta.

Az egyházmegyei közgyűlés feladatai közé tartozik a költségvetés és a zárszámadás megszavazása, valamint a döntés az egyházközségek esetleges szétválásáról, összevonásáról. A költségvetés minden egyházmegyében szűkül az országos szintű, egyházakat is érintő megszorítások miatt - mutatott rá.

A két ülés közötti időszakban az egyházmegyei tanács és az egyházmegyei bizottságok - például diakóniai (szeretetszolgálati), sajtóügyi, oktatási - viszik az operatív ügyeket - közölte.

Kocsis Márta elmondása szerint az egyházmegyei gyűléseknek a lelkészek hivatásuknál fogva tagjaik, melléjük választottak november 30-ig a presbitériumok világi képviselőket. Az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűléseknek egyre több lelkésznő is tagja, mivel az egyházban folyamatosan növekszik a számuk, sőt az egyik egyházmegyében van már női esperes is. Ugyancsak nő a fiatal lelkészek száma, mert az utóbbi időszakban egyre több lelkészt képeztek.

Megemlítette, hogy két egyházmegyében nem tudták befejezni a választást, mert jogorvoslat van folyamatban. Közülük az egyikben szavazategyenlőség alakult ki, a másikban a három esperesjelölt közül egyik sem érte el a szükséges 50 százalékos támogatottságot, itt újra kell szavazni. Ebben a két egyházmegyében várhatóan január elején ül össze az új egyházmegyei közgyűlés.