Nem mindenki szavaz ott, ahol korábban

Az Országgyűlés a nyáron új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, és ebben előírta: a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározniuk a települési jegyzőknek.

A jegyzőknek július közepéig kellett megállapítaniuk és közzétenniük a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát, és az új egyéni választókerület-számokhoz igazodva "újra kellett rajzolniuk" a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületek határait.

Az egyéni választókerületek átalakítása miatt "hozzá kellett nyúlni" egyes szavazókörökhöz is; felül kellett vizsgálniuk az új választókerületekhez igazodva a szavazókörök számát és területi elosztását, vagyis el kellett végezniük a szakszóval körzetesítésnek nevezett feladatot.

A szavazókörök felülvizsgálata során egyes szavazókörök feleslegesnek bizonyultak, így azokat megszüntették, és az októberi önkormányzati választáson körülbelül kétszázzal kevesebb, összesen 10.742 szavazókörben adhatják le a voksaikat a választók.

Ez azonban azt is jelenti, hogy nem minden választópolgár szavaz ugyanabban a választókerületben és szavazókörben, ahol eddig. Emiatt célszerű még indulás előtt ellenőrizni az ajánlószelvényekkel együtt kézbesített választási értesítőkön, hogy a választópolgár melyik választókerületben és melyik szavazókörben jogosult leadni a voksát.

Az értesítőn fel van tüntetve az is, a választópolgár milyen sorszámon szerepel a szavazóköri névjegyzékben. Ez azért fontos, mert megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választó ismeri ezt a számot: a szavazólapok átadásakor ugyanis a választónak a névjegyzék aláírásával kell elismernie, hogy átvette a lapokat.

(mti)