Nagyobb hatáskört kapnak az ombudsmanok

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az új felépítésű ombudsmani hivatal az Alkotmánybíróság "ügyfélszolgálati irodájává" is válik; Szabó Máté az MTI-nek adott interjújában kifejezte meggyőződését, hogy az egységes ombudsmani intézmény, megnövekedett hatáskörénél fogva, határozottabban képviselheti az állampolgárok jogait és érdekeit mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken terjesztette be az Országgyűlés elé az egységessé váló biztosi rendszer létrehozásáról, valamint az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról szóló kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények javaslatait, amelyek általános vitáját a héten kezdi meg a parlament.
   
Szabó Máté közlése szerint Magyarországon kezdettől fogva nagyon széttagolt ombudsmani rendszer jött létre, "rosszul másolták le" a svéd modellt, ahol egy fő és több más ombudsman is működik, de a többiek munkáját a fő ombudsman koordinálja. Magyarországon nem ez a helyzet: a négy ombudsmant - általános, kisebbségi, jövő nemzedékek, adatvédelmi - mindössze "egy közös hivatalba ültették". Ebből az következik, hogy mindenki versenyez az erőforrásokért, a média figyelméért, ez a verseny pedig nem minden esetben produktív az emberi jogok szempontjából.
       
A biztos szerint az új törvény elfogadásával, úgy tűnik, formálisan megvalósul az évek óta hangoztatott javaslata, az egységes ombudsmani intézmény. Hogy ez tartalmilag mit fog jelenteni, azt a konkrét eljárási szabályok és a gyakorlat fogja meghatározni. Szabó Máté nagyon reméli, hogy az új struktúrával - a vezető ombudsmannak két helyettese lesz - egy igazán egységes intézmény jön létre. Annak viszont nem örülne, "ha ez mindössze egy közös fejlécben testesülne meg", és minden maradna a régiben. A jelenlegi törvénytervezetet összességében jó kiindulópontnak tartja.
   
Szabó Máté azt mondta: az intézményre sok új feladat hárul majd. Így részt kell venniük az ENSZ és egyéb nemzetközi szerződések végrehajtásának ellenőrzésében is. Az ENSZ ugyanis kifogásolja, hogy ez jelenleg nem valósul meg megfelelően. Az emberi jogokkal foglalkozó más intézményekkel való együttműködést is fejleszteni kell. A jogszabálytervezet statisztikai adatokkal kapcsolatos együttműködésre ad felhatalmazást. Ez azt jelenti, hogy létre kell hozni egy adatbázist a Magyarországon történt jogsértésekről, arról, hogy milyen panaszokkal fordulnak az állampolgárok jogainak védelmével megbízott hivatalokhoz.
   
Ugyancsak lényeges újítás, hogy a hatóságokon és közszolgáltatást végző szerveken kívül, bizonyos kötött feltételek mellett, az ombudsman eljárást indíthat magánintézményekkel - cégekkel, bankokkal, biztosítókkal, társadalmi szervezetekkel - szemben is a természetes személyek nagyobb csoportjait érintő jogsértések esetén. Ez gyakorlatilag tájékoztatáskérést, figyelemfelhívást, ajánlásokat jelent. Ha ez nem ér célt az adott magánintézménynél, akkor ez bekerülhet az ombudsman éves jelentésébe, ami "egyfajta nagyon enyhe szankciónak tekinthető".
   
A biztos szerint mindezek mellett az ombudsman hivatala az Alkotmánybíróság egyfajta "ügyfélszolgálati irodájává" is válik. Korábban minden állampolgár az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhatott, hogy egy jogszabály utólagos alkotmányjogi normakontrollját kérje. Ezt a lehetőséget az új alaptörvény megszüntette, csökkentette azok számát, akik ilyen módon az Ab-hez fordulhatnak. A kormány az állampolgári jogok országgyűlési biztosát tette meg annak a "szervnek", amely ezentúl felveszi ezeket a panaszokat, és továbbítja az Ab-hez. Sok ezer panaszról van szó, ez nagy ügyforgalom-növekedést fog jelenteni - mondta Szabó Máté.
   
Az ombudsman azonban hangsúlyozta: a bírósági ítéletekkel kapcsolatban továbbra sem lesz semmilyen hatásköre. Ők csak a bírósági végrehajtással és marginálisabb kérdésekkel foglalkoznak a bíróságok terén. Ennek dacára sokan fordulnak hozzájuk ilyen panaszokkal. Az Ab azonban hamarosan alkotmányossági szempontból felülvizsgálhatja majd a bíróságok bizonyos ítéleteit. Ha ilyen jellegű megkeresés érkezik hozzájuk, azt be kell fogadniuk, és továbbítaniuk kell - tette hozzá.
   
Szabó Máté elmondta: a nyár folyamán fogadhatják el törvényt, ősszel indulhat az új hivatali szervezetet előkészítő szervező munka. A törvény 2012. január elsején, az új alaptörvénnyel egy időben léphet hatályba, így januártól már új struktúrával működhet a hivatal.
   
A panaszfelvétel módjáról azt mondta: mint jelenleg is, egységesen fog működni, a közös panaszirodán keresztül. A változás annyi lesz, hogy az adatvédelem nem ott fog működni. Azon viszont gondolkodniuk kell, hogyan teremtsenek kapcsolatot a vidéken, hátrányos helyzetben élő emberekkel. Az eddigiekben a biztosok önállóan végezték a regionális panaszfelvételt, helyszínvizsgálatokat, ezeket koordinálni fogják.
   
Az országgyűlési biztos azt még nem tudta megmondani, mekkora forrásátcsoportosítással jár majd a változtatás. Szerinte ez jelentős pluszforrásokat igényel az új feladatok megjelenése miatt. Arról, hogy a változtatás miként érinti a hivatal munkatársait, azt mondta: szerinte elbocsátás nem lenne indokolt, hiszen nagyon nagy teher nehezedik rájuk, ezért ő inkább fejlesztésben gondolkodna.
Szabó Máté a leendő két helyettesével produktív és hatékony munkakapcsolatra számít, reméli, együtt fognak működni a jobb, hatékonyabb és olcsóbb intézmény kialakítása érdekében. Véleménye szerint az egységes ombudsmani intézmény súlyánál, jellegénél, megnövekedett hatáskörénél fogva markánsabban, határozottabban képviselheti az állampolgárok jogait és érdekeit, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

(mti)