Megtartotta tavaszi ülését a püspöki konferencia

Elmondása szerint négy egyházmegye - a debrecen-nyíregyházi, a szombathelyi, a székesfehérvári és a kaposvári - vezetője számolt be a lelkipásztori tevékenység átalakításáról a püspöki konferenciának, amelynek lényege, hogy a hívek minden településen hozzájuthassanak a szentségekhez.

Német László kifejtette: az utóbbi évtizedekben az ország minden részében jelentős demográfiai változás zajlott, egyes falvak, körzetek az elvándorlások miatt teljesen elnéptelenedtek, más települések pedig - többek között az önkormányzatok letelepedést szorgalmazó népesedéspolitikájának köszönhetően - gyors növekedésnek indultak. Utóbbiak esetében viszont - megújuló községekről, kisvárosokról lévén szó - ugyancsak küszködnek a papi szolgálat teljesítésével, mivel ezeken a helyeken azelőtt nem is volt plébánia.

A paphiány és a közlekedési lehetőségek javulása "szükségessé és lehetővé tette nagyobb plébániai körzetek kialakítását". A módosításoknál az egyházmegyék püspökei - meghallgatva az egyházközségi tagok és a plébánosok véleményét - igyekeztek figyelembe venni a történelmi hagyományokat, ugyanakkor "fontosnak tartották a kor követelményeihez és lehetőségeihez igazítani a lelkipásztorkodás körülményeit" - összegezte Német László.

Példaként hozta fel a debrecen-nyíregyházi püspök, Bosák Nándor hét évig tartó munkáját, amelynek során 112 plébánia, 122 kihelyezett fília és 54 miséző hely ellátását kellett megoldani 70 aktív pappal, ami a plébániák számának csökkentésével volt csak megoldható.

Ugyanígy jár el a szombathelyi és a székesfehérvári püspökség is, előbbinek az átszervezés folytán a több mint száz plébániájából 60 marad állandó papi ellátással, míg ugyanez a szám a székesfehérvári püspökség esetében 50 körülire lesz tehető - jegyezte meg.

A nem plébániai rangú településeken, ahol nincs állandó papi szolgálat, világiakat is bevonnak a misézésbe, püspöki szentelés után diakónusok, míg püspöki hozzájárulás után úgynevezett akolitusok mutatják be a szentmisét a római katolikus templomokban.
Mindkét tisztség betöltésénél megengedett a családalapítás - tette hozzá.

Utalt arra is, hogy II. János Pál pápa az egyházmegyék határait 1993-ban magyarországi látogatásával összefüggésben megváltoztatta, amelynek eredményeként a váci püspökség kisebb lett, az esztergom-budapesti főegyházmegye területeket kapott a székesfehérvári püspökségből, és a létrejött két új püspökség, a kaposvári és a debrecen-nyíregyházi, ami szintén új helyzetet teremtett a plébániák számára.

(mti)