Megállapodtak az új Munka törvénykönyvéről, a SZEF bírálja azt

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, hogy a kormánnyal, a Munka törvénykönyve egyes részéről kötött megállapodáshoz más szakszervezeti konföderációhoz tartozó kollégáik a nevüket adták, és hangsúlyozzák, hogy a megállapodás jelenlegi állapotában nem bírja a magyar szakszervezeti mozgalom egészének támogatását és egyetértését - írja a SZEF az MTI-nek pénteken eljuttatott közleményében. 

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken délelőtt jelentette be, hogy megállapodást kötöttek az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel. Az érdekképviseleti konföderációk közül az eseményen az MSZOSZ, a LIGA és a Munkástanácsok vettek részt.

A SZEF közleményében ismerteti: az internetről értesültek a megállapodásról, ezt követően az MSZOSZ elnöke eljuttatta hozzájuk a megállapodás szövegét. A SZEF elfogadhatatlannak tartja a megállapodást létrejötte körülményeinek ismeretében.

Véleményük szerint a kormány által nagy jelentőségűnek, "a józan ész diadalának" kikiáltott megállapodást illetően a legnagyobb történelmi tévedés, a háromoldalú szociális párbeszéd megszüntetése volt. Emiatt alakult ki az a helyzet, hogy az egykor létező tripartit fórum 16 résztvevője közül csak 7-nek az aláírása olvasható a megállapodáson.

A megállapodás jelentős részét "keserves, de mégiscsak elfogadható kompromisszumnak tartaná" a SZEF, ha a tartalma átkerülne olyan, a parlament elé beterjesztett törvénytervezetekbe, mint például a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytervezet.

Ezért a kormánynak, illetve a kormány nevében az ezeket a törvénytervezeteket előterjesztő minisztereknek a SZEF szerint kötelességük a szakszervezetekre, a közszolgálati munkavállalói érdekvédelemre vonatkozó részeket az Mt. tervezettel kapcsolatos megállapodás szellemében módosítani, mielőtt ezekről végszavazna a parlament.

Mindezeken túl szükségesnek tartják a közszféra érdekegyeztető rendszerében és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében az érdemi tárgyalások azonnali elkezdését - áll a közleményben.

A munkavállalói érdekképviseletek a délelőtt bejelentett megállapodást követően  hangoztatták: a kormány ígéretet tett arra, hogy a nyitott kérdéseket a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezések között szabályozzák, illetve csak a "rossz és a még rosszabb" közül választhattak.

Matolcsy György elmondta, az új Mtv bevezetésével Magyarország az első három ország között lesz az Európai Unióban a munkaerő-szabályozás, munkaerőpiaci-szabályozás rugalmasságát tekintve.

Emlékeztetett arra, hogy 2011 júniusában bocsátották szakmai vitára a jogszabály szakmai konzultációs anyagát, és augusztusban kezdődtek meg az egyeztetések a szakszervezeti konföderációkkal, valamint a munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel.

A miniszter szerint mindazokkal egyeztettek, akik "elismerték egy új jogszabály létjogosultságát és szükségességét a mai magyar gazdaságban".
Matolcsy György közölte: az aláírók egyetértenek abban, hogy Magyarországnak szüksége van egy új Mtv-re, amely segíti az új munkahelyek megteremtését, védi a meglévőket és rugalmas munkavállalói formákat tesz lehetővé.

Úgy vélte, az új szabályozással megakadályozható a bércsökkentés is, továbbá Magyarországon 2020-ig létre lehet majd hozni egymillió új munkahelyet.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői is hangoztatták, hogy a megállapodás nem jött volna létre akkor, ha nem hárman - ők és a kormány - tárgyalnak, és rámutattak, hogy a Munka törvénykönyvének a mai változata össze sem hasonlítható az eredetivel.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a józan ész diadalának nevezte a megállapodást.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte, hogy a megállapodás garantálja a munkaadók alapvető jogait, illetve a munkavállalói érdekképviseletek hatékony működését.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára ehhez azt fűzte hozzá, hogy helyi szinten, kölcsönös kompromisszumokkal hozhatók létre a munkaadók és munkavállalók megállapodásai.

Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke pedig azt emelte ki, hogy a törvény első változatával a munkaadók sem értettek egyet. A mostani megállapodás nem tartalmazza az egyéb jogszabályokba kerülő minimálbért, bérminimumot, illetve bérkompenzációt.

A szakszervezeti szövetségek részéről először Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szólt a megállapodásról, ő emelte ki, hogy csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak. A mostani kompromisszum nélkül az eredeti törvényszöveg maradt volna, nemzetközi jogorvoslatot kérhettek volna ugyan, de mire az eredményre vezet, "addigra megszűnik a magyar szakszervezeti mozgalom" - mondta.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy a megállapodás biztosítja a szakszervezetek minimális működési feltételeit. A megállapodásból kiemelte azt, hogy a jövedelem nem csökkenhet, a túlmunkáért fizetni kell (ennek az ellenkezőjéről kell megállapodnia a munkaadónak és a munkavállalónak).

Gaskó István, a Liga elnöke is azt emelte ki, hogy nehezebb lesz az érdekvédelem, de tovább él. Fontosnak tartotta, hogy a versenyszférában jöjjön létre egy új tripartit szervezet.

Képünkön Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter.

MTI - Fotó: Kovács Attila