Megalakult a KDNP izraelita műhelye

A műhely teológiai értelmezésekkel, egyházpolitikával nem foglalkozik, ugyanakkor társadalomfilozófiai természetű kérdésekben, mint a család vagy a drogfogyasztás, állást foglal - mondta Semjén Zsolt. Szólt arról, hogy a magyar társadalomban tudatosítani kell: "a magyarországi zsidóság politikai felfogása sokszínű, és ez a műhely egy a sok szín között".

Felhívta a figyelmet, hogy a zsidóság között vannak, akik a kereszténydemokráciát magukhoz közelállónak érzik, mert "a Biblia a keresztények és a zsidók közös öröksége".

Hozzátette: a KDNP-nek vannak izraelita származású tagjai és szimpatizánsai, akik kérték, hogy létesítsenek a párt keretein belül zsidó társadalomfilozófiai műhelyt.

Az alapító nyilatkozatban kitérnek arra is, hogy "a most megalakuló Izraelita Műhely szeretné előmozdítani, hogy a vallásos zsidóság a hazai kereszténydemokrata világban politikai partnerre találjon, miként erre Franciaország és a mai Németország is jó példát nyújt."

Semjén Zsolt szerint a műhelyt "már 18 évvel ezelőtt létre kellett volna hozni", megjegyezte ugyanakkor, hogy létrehozása kapcsán számítanak a szélsőségesek támadásaira.

Weisz Péter, a tizenhárom taggal indult szervezet szóvivője és elnöke arról beszélt, hogy "a magyarországi zsidóság mindig integráns része volt a magyar nemzetnek". Kiemelte I. Szent István király Intelmek című politikai végrendeletét, amelyben fiának a "mózeshitűek" védelméről írt.

Személyes példájaként felhozta, hogy Debrecenben minden évben visz egy szál virágot és egy kavicsot az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékművéhez a keresztény és a 22 ezer zsidó áldozatra emlékezve.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: a műhely első konferenciája a kereszténység és a zsidó vallás társadalmi tanításáról szól majd, ezenkívül ősztől társadalomfilozófiai könyvsorozat kiadását is tervezik a témában.

A társaság tagja egyes sajtóorgánumok szerint többek között Haraszti György, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (ORZSE) professzora és Halmos Sándor, a debreceni hitközség volt ügyvezető igazgatója. Weisz Pétertől ugyanakkor a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Országos Szövetsége az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében elhatárolódott, mondván, hogy ő a "műhely megalakításában magánemberként vehet részt, abban legfeljebb önmagát, azonban Szövetségünket nem képviseli".

(mti)