Magyar kémkedési (?) botrány: a nemzetbiztonsági ülés összehívását kezdeményezte a bizottság MSZP-s

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke hétfő délelőttre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet.

Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján hihetetlennek nevezte, hogy az elmúlt hat napban olyan személyeket gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények leleplezése.

Hozzátette: az elmúlt napok eseményei nagyon sok kérdést vetnek fel, nemcsak a három meggyanúsított személy viszonylatában, hanem a teljes magyar polgári titkosszolgálatokat illetően is, mert ezek az ügyek érintik az ő tevékenységüket is.
Mint hangsúlyozta, a bizottságnak nemcsak joga, de kötelezettsége is megismerni az ügyet.

Vadai Ágnes jelezte: a hétfőn 11 órára meghirdetett rendkívüli, zárt ülésen az állami szervek részéről megjelenési kötelezettség terheli Pintér Sándor belügyminisztert, Bolcsik Zoltánt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, Kovács Árpádot, a legfőbb ügyész helyettesét, a katonai főügyészt és az ügyekben eljáró ügyészeket. Rajtuk kívül - a házszabály szerint - csak a házelnök, a köztársasági elnök, a bizottság tagjai, munkatársa és egy gyorsíró kapott meghívást - tette hozzá.

A szocialista politikus azt mondta, bízik abban, hogy határozatképes lesz a testület, és a tagok a minősített adat védelméről szóló törvényt maradéktalanul betartva megismerhetik a körülményeket.

A bizottsági elnök kitért arra is, hogy folyamatban lévő büntetőügyben korlátozott a tájékoztatási lehetőség, ugyanakkor a nemzetbiztonsági bizottságnak tudnia kell ezekről az eseményekről, "márcsak a bizalom érdekében is". Mint megjegyezte, az ügyben egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott bizottsági elnökként.

Vadai Ágnes kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt egy évben tisztségéből fakadóan sok ügyet megismert, de nem tud és nem lát olyat, amely megalapozná ezeket a bűncselekményeket. Mint fogalmazott, nehezére esik elhinni a gyanúsításokat, és hajlamos azt gondolni, hogy másfajta indíttatása van az ügynek.

Az MTV Híradója kedden számolt be arról, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség aznap este gyanúsítottként hallgatta ki Galambos Lajost. A Magyar Nemzet a szerdai számában azt írta, információik szerint a polgári elhárítás volt vezetőjét államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A napilap az intézkedést az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyével hozta összefüggésbe; mint írták, Galambos Lajos az alapítvány kuratóriumának tagja volt, és az ügyben egy aktív, valamint egy volt NBH-s munkatársa is érintett.

Pénteken Szilvásy Györgynél tartottak házkutatást, majd a volt titokminisztert is kihallgatták és őrizetbe vették. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szombaton Facebook oldalán, miután beszélt Szilvásy családjával, azt közölte: Szilvásy Györgyöt államellenes bűncselekménnyel, szerinte kémkedéssel gyanúsítják, mint a miniszter korábbi beosztottját, Galambos Lajost.

Ugyancsak szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját. A volt NBH-s vezető meggyanúsításáról egyelőre nem lehet tudni részleteket, de a HírTV szerint az feltehetően összefügg Szilvásy György és Galambos Lajos (Laborc elődje) ügyével.

A kémkedéssel gyanúsított Galambost pénteken helyezte házi őrizetbe a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, annyit azonban tudni lehet, hogy az ügyészség eddig nem tett indítványt a bíróságnak sem Laborc Sándor, sem pedig Szilvásy György előzetes letartóztatására - hangzott el vasárnap az MR1-Kossuth Rádió Déli krónikájában.

Archív képünkön: Laborc Sándor belép a bizottság ülésére.

MTI - Fotó: Szigetvári Sándor