Költségvetési kiigazítás: gyengül a forint, a bankok háborognak

A kormány újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött 2013-ra - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. Cikkünket folyamatosan frissítjük.

Az Európai Bizottság októberi levelében jelezte, hogy a magyar kormány által bejelentett egyenlegjavító intézkedések kétharmadát tudja figyelembe venni, így 2013-ban 3,7-3,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár - mondta Matolcsy György.

A miniszter bejelentette: a kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - megragadta a lehetőséget, és többletintézkedésekről döntött, hogy az EB szerint is teljesíthető legyen a 2,7-százalékos hiánycél.

A korábbi tervekkel ellentétben nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, a tranzakciós illeték általános mértéke pedig 1 helyett 2 ezrelék lesz, az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják - jelentette be Matolcsy. A tranzakciós illeték mértékének emeléséből a kormány összesen 130 milliárd forint pluszbevételt vár, 90 milliárdot a pénzintézeti szektorból, 40 milliárdot a kincstártól.

A föld alatti vezetékekre közműadót vezet be a kormány, amit a szolgáltatók fizetnek, ebből 30 milliárdos bevételt várnak.

A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben, ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár - folytatta az intézkedések sorát a miniszter.

A béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő.

A jövő évi növekedési prognózist 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a kormány.

FRISSÍTVE (10:48):

Gyengülni kezdett a forint a bankközi devizapiacon szerdán délelőtt 10 óra után, az eurót 278,97 forinton jegyezték, a reggeli 278,07 forint és a kedd esti 277,59 forint után.

Az MTI-nek devizapiaci kereskedők azt mondták: a gyengülés összefügg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett újabb megszorító intézkedésekkel.

A többi között nem felezik meg a bankadót jövőre, a banki tranzakciós illetéket pedig duplájára emelik; a kereskedők szerint a befektetők ezekre a hírekre reagálnak.

A dollárt 212,75 forinton jegyezték szerdán délelőtt 10 óra után, míg reggel 212,45 forinton, kedden este pedig 211,90 forinton állt a jegyzése.

A svájci frank árfolyama 230,43 forint volt délelőtt, a reggeli 229,86 forinttal, illetve a kedd esti 229,62 forinttal szemben.

A japán jen 2,7008 forinton állt délelőtt, a reggeli 2,6998 és a kedd esti 2,6861 forintos árfolyamot követően.

FRISSÍTVE (11:30):

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió - a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után - átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált.

Matolcsy György úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra - tette hozzá.

FRISSÍTVE (11:54):

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozza, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a költségvetési kiigazítási csomagot, amely véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt. A bejelentésre a forint és a részvényárfolyamok is gyengültek.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.

A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta.

Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány.

A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2.000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.

Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte.

Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra.

Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.

MTI - Fotó: Kovács Tamás