Jenhitelek: megégetheti magát, aki a közelébe megy

A felügyelet honlapján olvasható dokumentum szerint a gyors hitelnövekedés, valamint a devizaalapú - és különösen a jen alapú - hitelezés rendkívüli dinamikája miatt mind a hitelnyújtók, mind az adósok részéről fokozott óvatosság kívánatos. A verseny folytán megvan a veszélye annak, hogy a hitelintézetek a növekedési kényszer hatására túlzott hitelkockázati kitettségeket építenek föl, növelve ezzel a rendszerszintű kockázatokat, valamint veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást.

Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, és a lakosság új hitelfelvételének 90 százaléka devizaalapú.

A jenhitelek részaránya alacsony szintről, de gyorsuló ütemben emelkedik. Két hónap alatt - 2007 végére - a pénzügyi rendszer teljes háztartási hitelállományának 0,8 százalékára nőtt a jenhitelek részaránya, a decemberi új háztartási hitel folyósításban pedig már meghaladta a 10 százalékot. Európában a jen alapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az 1 százalékot.

A jen alapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró vagy a svájci frank alapú hitelezésétől - hívja fel a figyelmet az ajánlás. A japán jen napi árfolyamának hét éves idősoron számolt szórása (16,4 százalék) jelentősen meghaladja az euró (3,5 százalék) vagy a svájci frank (3,9 százalék) szórását.

Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony.

A jen emellett a hozamkülönbözetre alapozott ("carry trade") ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására a forint/jen árfolyam különösen érzékeny. A jen alapú hitelezés fokozott kockázatú azért is, mert a lehetséges adósok esetében úgynevezett természetes fedezet, vagyis az árfolyamkockázatot ellensúlyozó jeneszköz vagy -jövedelem jellemzően nem áll rendelkezésre.

A fogyasztók védelme érdekében az ajánlást megfogalmazók szükségesnek tartják a reklámokon, szerződésekben annak feltüntetését, hogy a jen alapú hitelek a fokozottan kockázatos termékek közé tartoznak, amelyek kezdeti törlesztőrészlete akár jelentősen is megváltozhat a kamat és árfolyam elmozdulása miatt.

A pénzügyi intézményeknek az ajánlás szerint a szerződéskötés előtt kötelességük bemutatni az ügyfél számára, hogy 20 százalékos árfolyam-elmozdulás és 1 százalékos kamatváltozás esetén hogyan emelkedhet a törlesztőrészlet, illetve annak jövedelemhez viszonyított aránya. Információt kell adnia a járulékos költségekről (alkalmazott átváltási árfolyam, előtörlesztési díj, hitel átütemezésének költsége, devizaátváltási költség stb.) is.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra is, hogy a jen alapú hitelek esetében feltétlenül fokozott óvatosság szükséges az ügynökökön keresztül történő értékesítés során, olyan érdekeltségi és ellenőrzési rendszereket kell kialakítani, amelyek biztosítják az általuk közvetített hitelek megfelelő minőségét.

Az ajánlás szerint az abban foglaltak betartásával megelőzhető, hogy az új konstrukciókból származó kockázatnövekedés hosszú távú költsége meghaladja a rövid távon érvényesülő piaci előnyöket.

(mti)