Ingatlanadó: miben rejlenek a szorzók?

2007. december 27. csütörtök 10:09

Van-e és hány északra néző ablaka, földúton vagy szilárd burkolaton át közelíthető-e meg, tíz éven belül épült-e vagy harminc évnél régebben, mikor volt teljes körű felújítás; ezek azok a szempontok, amelyek még az azonos árú otthonok esetében is akár több ezer forintos különbséget eredményeznek a 2009-től számított, érték alapján kalkulált építményadó havi összegében - írta a csütörtöki Népszava.

A lap összeállításából kiderül, hogy az sem mindegy, hány szobás a lakás. Rosszabbul jár majd például adó szempontjából az, aki a harmadik emeleten lakik egy liftes házban, mint aki az elsőn egy lift nélküliben, ám nincs különbség abban, hogy valaki a nyolcadikon vagy a másodikon birtokol ingatlant - olvasható a cikkben, amely rámutat arra, hogy csak valamennyi szorzó figyelembevételét követően alakul ki a végleges adóalap.

Az egyik legfontosabb szempont az építmény kora: a tíz évnél fiatalabb épületek esetén ugyanis 1, 15-tel kell megszorozni a kalkulált összeget. Az építményadó szabályozása ugyanakkor nem ösztönzi a tulajdonosokat a teljes felújításra, hiszen aki ezt tíz éven belül megtette, annak tíz százalékkal magasabb lesz az adóalapja.
Számít ezenkívül az is, hogy milyen anyagból épült a ház: jobban jár az, aki panelben lakik, mint akinek téglából épült az otthona - olvasható a Népszava összeállításában.

(mti)