Háromszor annyi rendőr kellett volna a tévészékházhoz

A 2006-os Szabadság téri események egy Fradi-Újpest meccshez sem hasonlíthatók - mondta a rendőri vezetők ellen indult büntetőperben egy rendőr, aki tanúként beszélt a tévészékház ostromáról.

Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat adó Fradi-Újpest meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében a tévészékház ostrománál történt - mondta egy rendőr tanú az események kapcsán rendőri vezetők ellen indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.

A nyugalmazott ezredes, aki a székházostrom éjszakáján az Országház épületének helyszínbiztosítását látta el, elmondta: a Kossuth térről "2-4 századot csoportosítottak át a Szabadság térre", de szerinte legalább 10-12-re lett volna szükség.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen kevés embert küldtek, elmondta, hogy nem volt több, és a Parlamentnél is megfelelő erőknek kellett maradniuk akkor is, mikor a demonstrálok egy része átment a tévészékházhoz.

A tanú kérdésre elmondta: nem hallott olyasmiről, hogy a Szabadság téri események célja igazából az lett volna, hogy rendőri erőket vonjon el a Kossuth térről, hogy aztán a demonstrálók elfoglalhassák az Országházat. Mindenesetre a Kossuth téri demonstráció a tanú szerint szervezettnek tűnt, folyamatosan érkeztek az emberek a Parlamenthez. Ahogy már több, korábban meghallgatott rendőr tanú is elmondta: a titkosszolgálatoktól nem kaptak használható információkat, nem jelezték előre, hogy mi készül.

A tanú szerint a Kossuth téren demonstrálók meg sem próbálták áttörni a kordonokat, ami talán a téren jelen lévő megfelelő létszámú rendőri erőnek is köszönhető, bár megjegyezte: ahhoz már nem volt elég ember, hogy a tömegbe vegyülve a polgári ruhás állomány felderítő és bűnmegelőző feladatokat lásson el.

Arra a kérdésre, hogy választási gyűlés volt-e a Kossuth téren, a tanú annyit mondott: "az események tükrében ez nem valószínű".

Arra a kérdésre, lehetett-e valamilyen különleges oka annak, hogy a biztosítási tervekből kezdetben kimaradt a tévészékház, miközben a rádió épülete szerepelt bennük, a tanú úgy reagált: biztosan nem tudatos volt. Nem volt előre látható, hogy mit kell védeni.

A tanú beszélt arról, hogy a rendőrségi rádióforgalmazás "eléggé akadozott" a székházostrom éjszakáján, aznap kaptak új rádiókat, ő maga is a Kossuth tér biztosítása közben tanulta az ismeretlen készülék használatát, és ezért is kellett többször mobiltelefont használnia.

A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társának büntetőpere (képünkön). Az ügyészségnek a 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségrevonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az első fokú büntetőperben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg, és legalább egy évig tart.

MTI – Fotó: Beliczay László/MTI