Gyurcsánynak elvi problémái vannak

A volt pártelnök-miniszterelnök a Táncsics Alapítvány által rendezett szakmapolitikai konferencián szerdán úgy vélekedett: a Fidesz új alkotmánytervezete despotikus, rendies, keleties irányú, amelyben történelmi önigazolási szándékkal Magyarország büszkeségében, illetve önmagában megfogyatkozó nemzet arcát mutatja.

Hozzátette: az új alaptörvény koncepciója a népszuverenitás elvével is szembe megy, nem erősíti az államtól független intézmények rendszerét, az állam túlhatalmát építi.

Úgy látja: a Fidesz ahelyett, hogy erősítené, szembefordul a jelenlegi nyugatos, polgári, köztársaságpárti alkotmányos értékrenddel.

Emlékeztetett arra: a jelenlegi alkotmány hitet tesz a szabadság polgári értelmezése mellett, és egy nyugatos törekvésekkel rendelkező társadalom modern, köztársaságpárti eszméire épül.

A szocialista politikus tévesnek nevezte azt az érvelést, mely szerint azért van szükség új alkotmányra, mert az 1998-as alaptörvény nem tartalmazza a nemzet számára legfontosabb értékeket.

Gyurcsány Ferenc közölte, a tervezettel alapvető szemléletbeli és elvi problémái vannak. Szavai szerint meg kell próbálni kikényszeríteni az érdemi vitát az új alkotmányról és elérni, hogy erről népszavazás tartsanak.

A volt kormányfő bevezetője után tartott a "Jogállam vége?" elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke úgy vélekedett: a jogállamiságot rettenetesen súlyos sérülések érték az elmúlt hónapokban. Példaként egyebek mellett a visszamenőleges hatályú törvényhozást, a független intézmények és az alapjogok elleni komoly támadásokat említette.

Pozitívumnak tartja ugyanakkor, hogy működik az Alkotmánybíróság (Ab).

Véleménye szerint a balliberális kormányok is megsértették időnként az alkotmány szellemét, de a jelenlegi helyzetért kizárólag a mostani kormánytöbbség a felelős.

Egyetértett Sólyom László volt államfő azon kijelentésével, mely szerint az alkotmány a végső menedék kell, hogy legyen a sanyargatások közepette. Úgy fogalmazott: az új alkotmány - a tervezete alapján - biztosan nem alkalmas erre.

Leszögezte: ideológiának nincs helye az alaptörvényben.

Vastagh Pál, az Általános Vállalkozási Főiskola rektorának álláspontja szerint az elmúlt hónapokban a jogbiztonság sérelme volt a legkézzelfoghatóbb a társadalom számára, és ezt egyre többen érzékelik majd a mindennapi életükben.

A korábbi szocialista igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozásnál konszenzusra van szükség, és az Európai Unió már jelezte, nem nézi jó szemmel, ha egypárti alaptörvény lesz Magyarországon.

Hiányolta az új alkotmány koncepciójából az európai kitekintést, mert - mint mondta - az EU az alkotmányozás során megköveteli a tagállamoktól, hogy a közös, új értékeket, a többi közt a szolidaritást, a nemek közötti megkülönböztetés és a diszkrimináció tilalmát beépítsék az alaptörvényükbe. Megjegyezte, a Lisszaboni Szerződés tartalmazza, hogy ha ezeket tartósan nem érvényesíti egy tagállam, akkor az tagságát is veszélyeztetheti.

Vastag Pál akkor tartaná támogathatónak az új alkotmányt, ha az reális igényekre adna választ. Ezek közé sorolta a közpénzügyeket, és a gazdasági alkotmányosságot.

Tordai Csaba ügyvéd, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi államtitkára azt mondta: az új alkotmány várhatóan nem forgatja majd fel az alkotmányos berendezkedést, de fennáll a veszélye annak, hogy az alkotmányosság étoszát - amely a Fidesz hatalomra kerülése előtt sem volt jó állapotban - tovább rombolja.

Véleménye szerint ennek az Alkotmánybíróság vagy más szerv alkotmányértelmezése, az európai alkotmányjogi konszenzus, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek és a józan ész szabhat gátat. Utóbbira példaként az abortusznak az új alkotmányból levezetett esetleges korlátozását említette, amelynek a végrehajtásában szerinte nem venne részt az orvostársadalom nagy része.

Arra a felvetésre, hogy mi lesz a jogállammal egy bebetonozott hatalom esetén, Majtényi László úgy válaszolt: "aki kísérletet tesz arra, hogy megölje a jogállamot, azt nem biztos, hogy meghívják az újraélesztéshez".

Vastagh Pál ezzel összefüggésben úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és szövetségi rendszerei kijelölnek egy bizonyos határt. Eddig a határig kockázatos elmenni a jogállam lebontásában, ezeket a korlátokat előbb-utóbb érzékelnie kell a kormányzatnak és valószínűleg érzékeltetni is fogják vele - tette hozzá.

Tordai Csaba álláspontja szerint pedig ameddig szabad választások vannak - valódi versengő pártokkal, sajtószabadsággal - addig meg lehet nehezíteni a dolgot, de nem tudja leválthatatlanná tenni magát egyetlen kormány sem.

Kép és szöveg: MTI - Fotó: Kovács Tamás