Gyurcsányék emléktörvénye Ceausescu barátjáról

David Funderburk, aki a nyolcvanas években amerikai követ volt Romániában, 1987-ben könyvet írt 'Pinstripes and Reds' címmel. 

A könyvben olvashatunk a Ceausescu-házaspár és Lantosék szívélyes és baráti viszonyáról, többszöri vendégeskedéséről.

Részletek a könyvből:

"1981 vége és 1985 nyara között a két legfontosabb kongresszusi küldöttséget Tom Lantos és Sam Gibbons képviselők vezették. A Politika Amerikában című kiadvány szerint a kaliforniai demokrata párti Tom Lantos, aki Budapesten, Magyarországon született zsidó szülők gyermekeként, kemény antikommunista hírében állt.

1983. januári, Romániában tett látogatását követően elgondolkoztam azonban, hogy mi lehet az alapja antikommunista hírnevének. A Lantos-delegációban Don Bonker és William Frenzel képviselők is részt vettek feleségeik kíséretében, és velük utazott Powell Moore, a kongresszusi kapcsolatokért felelős államtitkár.

1983. január 19-ei naplóbejegyzésem szerint a küldöttség gyalázatos teljesítményt nyújtott, ami aláásta azt az amerikai erőfeszítést, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a kölcsönösség elve uralkodjon.

A válság közepette a csoport látogatásának a lényege az volt, hogy megerősítse a román kormányt abban, ne aggódjon, amiért a Jackson-Vanick törvénymódosítást, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét és a helsinki vállalásokat a legsúlyosabb módon megsérti.

Hihetetlen, de Lantos felesége, Anette azt mondta, hogy az előbbiek megsértését törvénybe iktató bukaresti kormányrendelet szerinte törvényes és jogos. Azt is elmondta, hogy Románia és Bukarest gyönyörű - a kocsiablakból látta -, és feltétlenül újra felkeresi majd az országot, amely egyik kedvenc helye.

Lantos képviselő azt mondta, ha felajánlanák, hogy válasszon nagyköveti állást Brüsszel vagy Bukarest között, akkor Bukarestet választaná. Nem kellett azonban Romániában élniük és látniuk, hogy milyen mértékben szenved a lakosság.

Ceausescu különösen értett ahhoz, hogy saját magukat nagyon fontosaknak képzelő embereket manipuláljon. Márpedig az amerikai légierő repülőgépének személyzete szerint Lantosnál magát fontosabbnak képzelő ember még nem lépett gépük fedélzetére."

Funderburk ezután így idézi fel a Lantos és a sztálinista Ceausescu közti találkozót:

"Lantos hangsúlyozta Ceausescunak a nemzetközi területen mutatott nagy bölcsességét és vezetőképességét, főként a leszerelést és a békét illetően.

Dicsérte Románia úgynevezett független külpolitikáját. Lantos volt az összes Romániába látogató küldöttségtag közül gyakorlatilag az egyetlen, aki kifejezte reményét, hogy Románia több évre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, és hogy az évente esedékes felülvizsgálat terhe alól mentesíteni fogják.

Lantos hangsúlyozta, hogy a magyarokkal nem bánnak rosszabbul a románoknál, és hogy a magyarok kulturális népirtást emlegető panasza alaptalan.

Lantosék csodálkozásukat fejezték ki, hogy magyar származásukkal kapcsolatban semmiféle rosszallást sem hallottak. Mindehhez Lantos még hozzátette: ha 1984-ben demokrata párti elnököt választanak, rábírja majd arra, hogy a következő évben látogassa meg Romániát.

A találkozók idején Lantos soha egyetlen szót nem szólt az emberi jogokról.

Holott ezek a találkozók jelentették azt az alkalmat, amikor segíteni tudta volna azon ezreket, akiket bebörtönöztek, üldöztek, és nem engedtek kivándorolni."