Gyűlöletbeszéd: majd az Alkotmánybíróság eldönti

Az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy a törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. A kormány Országgyűlésben ismertetett álláspontja szerint a választott jogi megoldás a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal ellentétes.

Sólyom László is osztotta a kormány aggályait a törvény alkotmányosságával kapcsolatban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult - áll a közleményben.