„Európa sorsát is alakította” – eltemették Budapesten Horn Gyulát

Horn Gyula élete maga volt a 20. századi magyar történelem, annak ellentmondásaival együtt, de amikor lehetősége volt, Magyarország és Európa sorsának alakítójává vált - mondta Katona Béla, az Országgyűlés korábbi elnöke a néhai miniszterelnök búcsúztatásán hétfőn a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

A Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere úgy fogalmazott: Horn Gyula miniszterelnökként, államférfiként is megmaradt kisembernek. Nem volt tökéletes, hozott rossz döntéseket, ám jó döntéseinek száma meghaladta a rosszakét, sikeres ember volt, kiemelkedő államférfi, aki kivívta az emberek elismerését, politikai ellenfelei tiszteletét - mondta Katona Béla.

A volt házelnök felidézte Horn Gyula életútját: a gyermekkori nélkülözést, illetve azt, hogy számára a kommunisták hatalomra jutása adta meg a felemelkedés lehetőségét. De neki is meg kellett tanulnia, hogy a szocializmus sem véd meg az üldözéstől, az igazságtalanságtól, a szegénységtől - folytatta.

Az 1956-os forradalom forgatagában rossz döntést hozott, ám nem ő volt az egyedüli - mondta Katona Béla.

Horn Gyula önállóan gondolkodó ember volt, így jutott el a felismerésig, hogy Magyarország jövője Európában van. Szerepe volt Magyarország külkapcsolatainak helyreállításában, a vasfüggöny lebontásában, Németország újraegyesítésében, értette a változásokat, mindenkit megelőzve beszélt az európai uniós és a NATO-tagság szükségességéről - emlékezett.

Katona Béla azt mondta: Horn Gyula a diplomácia világában szokatlanul őszinte, a mellébeszélést elutasító politikus volt, Európa nagy reformereinek egyike. Nélküle a rendszerváltás folyamata nehezebb és lassabb lett volna.

1990-ben a szocialista párt vezetője lett, négy évvel később "fényes győzelmet" aratott. A baloldali politika céljának azt tartotta, hogy a kisemberek jobban, nagyobb biztonságban éljenek - mondta a volt házelnök.

Véleménye szerint Horn Gyula akkor is bizonyította, hogy államférfi, amikor kormánya az ő plebejus gondolkodásával ellentétes, az életszínvonalat átmenetileg csökkentő stabilizációs csomagot fogadott el. Ő volt az egyetlen olyan kormányfő a rendszerváltás után, aki jobb állapotban adta át az országot, mint amilyenben átvette - jelentette ki a korábbi szocialista házelnök, hozzátéve: eközben nem gyűjtött milliárdokat, nem voltak földbirtokai, gyárai.

Szólt arról is, hogy az egykori kormányfő számos külföldi elismerést kapott, elmaradt azonban a hazai kitüntetése. Ezt "a bánáti bazsarózsák nagy barátja, Horger Antal úr megakadályozta" - jelentette ki Katona Béla arra utalva, hogy Sólyom László akkori államfő 2007-ben megtagadta Horn Gyula kitüntetését. A politikus ezt igazságtalannak minősítette.

"Horn Gyula politikai pályája során többször tévedett. De aki időben felismeri az országa előtt álló lehetőséget és meg tudja határozni az abból adódó feladatokat, okos politikus. Aki hajlandó részt venni azok végrehajtásban, az hasznos politikus. Aki pedig eredményesen megvalósítja mindezt, államférfi. Horn Gyula államférfi volt - zárta szavait Katona Béla.

Horn Gyula nélkül Európa és Németország újraegyesítése elképzelhetetlen lett volna, lehetővé tette a mesterségesen kettészakított földrész újraegyesítését - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szocialista elnöke a volt kormányfő temetésén hétfőn Budapesten.

Martin Schulz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben azt mondta, a magyarok Európához tartoznak, és bár "vannak idők, amikor szétválasztatunk", vannak olyan idők is, amikor ezen túl kell lépni.

Úgy fogalmazott: "Horn Gyula lehetővé tette, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk. Most is el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e ismét itt az ideje annak, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk."

Martin Schulz azt mondta, hogy a néhai politikus nemcsak a magyar népnek volt "nagy fia", hanem az európai közösségnek is. "Elvezette Magyarországot Európába, és megnyitotta Magyarország kapuit Európa előtt" - közölte. Hozzátette: történelmi személyiség volt, és szerény ember, ezért nemcsak az emberek emlékezetében, hanem a szívükben is él majd.

Hans-Dietrich Genscher korábbi német külügyminiszter beszédében azt mondta: a magyarokkal együtt a németek is búcsúznak Horn Gyulától, aki "barátnak bizonyult" a szükség órájában. Amikor az egykori NDK-ból tízezrek kerestek menedéket Magyarországon, hogy onnan az NSZK-ba mehessenek, Horn Gyula Kelet-Berlinbe utazva próbálta meggyőzni a hatalom birtokosait a kiutazásuk szükségességéről. Hiábavaló volt azonban a felhívása, hogy "emberségesen oldjanak meg egy politikai problémát" - emlékeztetett.

Kiemelte: ennek ellenére Horn Gyula "az emberségesség mellett, és így a menekültek kiutazása mellett döntött". Ekkor a németek az egész magyar néptől kaptak támogatást, és ezt soha nem felejtik el - hangoztatta.

A 86 éves liberális politikus, aki 1974-től-1992-ig töltötte be a külügyminiszteri posztot, közölte: Horn Gyula nagy európai volt, halálával Európa szegényebb lett. Németországban sosem merül feledésbe a neve - közölte. Hans-Dietrich Genscher úgy fogalmazott, ami Magyarországon kezdődött, 1989. november 9-én a berlini fal leomlásával teljesedett ki, "itt Budapesten mérték az első súlyos csapást a falra".

MTI – Fotó: Máthé Zoltán/MTI