"Elfogadhatatlan a korhatár csökkentése"
2011. március 29. kedd 18:54
Elfogadhatatlannak nevezte a tankötelezettségi korhatár kormányzat által tervezett, 15 évre való csökkentését Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter az MSZP országgyűlési frakciója humánpolitikai kabinetjének konferenciáján kedden Budapesten.
Nem értett egyet azzal az általa említett kormányzati szándékkal sem, miszerint 40 százalékkal akarják csökkenteni 5 év alatt a hallgatói létszámot a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig - "egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül" - átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt "inasképzést" jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be.
Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár előadásában utalt arra: csaknem másfél millió gyermek életpályáját határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása. Ezzel mintegy 10 százalékkal lehet több a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, ráadásul a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Ez utóbbi azonban nem természetes szelekció lesz, mert kényszerből hajthatják végre.
Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de szerinte ők semmiféleképpen nem minősülnek képzettnek. "Komoly kételyeit" fejezte ki, hogy ezek a fiatalok eséllyel helyezkednek majd el, mert "az európai munkaerőpiacon ilyen szintű tudással már nem lehet helytállni", legfeljebb szociális foglalkoztatásban vehetnek részt.
Megemlítette, hogy jelenleg is nagy a lemorzsolódás a középfokú iskolarendszerben, s ez a rendszerváltás óta emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolákban van, nem egyszer 20-25 százalékos arányt mutatva.
Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat - hangzott el.
Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a Gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.
Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, mert "ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképe". Így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, valamint a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles - összegezte.
Elmondása szerint Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83 százaléka vett részt az oktatásban. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között - hívta fel a figyelmet.
A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola - fűzte hozzá.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és "bükki betyárok lesznek (...), a bűn útjára kerülnek".
Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. "Hihetetlenül veszélyesnek" nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen "politikai küzdelemre van szükség". Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek.
A tanácskozáson részt vettek mások mellett az MSZP pedagógus tagozatának, illetve a pedagógus szakszervezetek és az oktatással foglalkozó civil szervezetek vezetői, képviselői.
Nem értett egyet azzal az általa említett kormányzati szándékkal sem, miszerint 40 százalékkal akarják csökkenteni 5 év alatt a hallgatói létszámot a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig - "egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül" - átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt "inasképzést" jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be.
Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár előadásában utalt arra: csaknem másfél millió gyermek életpályáját határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása. Ezzel mintegy 10 százalékkal lehet több a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, ráadásul a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Ez utóbbi azonban nem természetes szelekció lesz, mert kényszerből hajthatják végre.
Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de szerinte ők semmiféleképpen nem minősülnek képzettnek. "Komoly kételyeit" fejezte ki, hogy ezek a fiatalok eséllyel helyezkednek majd el, mert "az európai munkaerőpiacon ilyen szintű tudással már nem lehet helytállni", legfeljebb szociális foglalkoztatásban vehetnek részt.
Megemlítette, hogy jelenleg is nagy a lemorzsolódás a középfokú iskolarendszerben, s ez a rendszerváltás óta emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolákban van, nem egyszer 20-25 százalékos arányt mutatva.
Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat - hangzott el.
Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a Gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.
Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, mert "ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképe". Így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, valamint a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles - összegezte.
Elmondása szerint Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83 százaléka vett részt az oktatásban. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között - hívta fel a figyelmet.
A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola - fűzte hozzá.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és "bükki betyárok lesznek (...), a bűn útjára kerülnek".
Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. "Hihetetlenül veszélyesnek" nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen "politikai küzdelemre van szükség". Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek.
A tanácskozáson részt vettek mások mellett az MSZP pedagógus tagozatának, illetve a pedagógus szakszervezetek és az oktatással foglalkozó civil szervezetek vezetői, képviselői.
(mti)
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Hidegfront érkezik éjjel esővel,...
- Nyugdíjasoknak újít fel üresen álló...
- Orbán Viktor: átlépte az egymilliót a...
- Jövedéki adóval trükköző bandát...
- Éjszakai expresszel is utazhatunk...
- Vandál pusztítás a Barbakánnál:...
- Felismeri ezt a bringást? Őt keresik...
- Motorosok és biciklisek vannak a...
- Idén is a baranyai tűzoltó,...
- Ragadozók tízezreit telepítették...