Egyre kevésbé tarthat be a munkaadó

2008. február 03. vasárnap 21:42

A Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezései módosítása nyomán jelentősen javultak a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségei. A változásokkal a munkaválallók nyertek, ezután például nem lehet akár a következő év végéig is eltolni a szabadság kiadását.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a szabadság kiadásának eltolását a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással, vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján. A tavaly március 31-ig hatályos szabályozás szerint a munkavállaló az alapszabadság egynegyedével rendelkezhetett szabadon, munkáltatója pedig a fennmaradó háromnegyed részt akár át is csoportosíthatta a következő évre. Az átcsoportosított részt pedig a következő év június végéig, vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján akár december végéig ütemezhette át.

Tavaly április 1-el módosult a Munka Törvénykönyve, így kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Tehát igyekezniük kell a munkáltatóknak, a 2007-ről maradt szabadságot 2008. március 31-ig ki kell adniuk a dolgozóknak.

Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében.

Ez a törvényi meghatározás meglehetősen "gumi-jellegű", konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

Az új szabályozás értelmében a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie. Ilyen lehet például betegség, baleset, haláleset vagy akár betörés. Főszabály szerint ugyanis az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló szabadon rendelkezik, de 15 nappal a tervezett szabadság előtt be kell jelentenie munkáltatónak, hogy kiveszi majd a szabadságát. A 15 napos határidő betartása alól mentesít a fenti módosítás.


ÉRDEKLI A TÖBBI IS? KLIKK IDE!


[origo]