Egyházi pert indítottak ifj. Hegedűs Loránt ellen

Az ügyész közölte, hogy a tárgyaláson kéri majd ifjabb Hegedűs Loránt hivatalvesztését - egyházi nyelven palástvesztését -, amely a református egyházi törvények szerint azt jelenti, hogy ennek kimondása esetén soha többet nem gyakorolhatja papi hivatását.

A lelkészt több kijelentése miatt állítják egyházi bíróság elé. Mint Horváth György hangsúlyozta, az egyházak nem rekeszthetnek ki egy embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük, márpedig ezt az elvet ifjabb Hegedűs Loránt megsértette.

Az ügyész elmondta, hogy két eljárást terveznek egybevonni: az egyik tavasszal indult, miután márciusban a holokauszttagadó brit történészt, David Irvinget látta vendégül Hegedűs Loránt gyülekezetében, a református egyház budapesti Szabadság téri templomában. A másik azt követően kezdődött, hogy a lelkész október 23-án ugyancsak a Szabadság téri templom előtt mondott beszédében kirekesztő, antiszemita nézeteket hirdetett.

A lelkész kijátszotta azt a református egyházi törvényt is, miszerint a lelkipásztorok nem lehetnek tagjai politikai pártoknak. Bár kilépett a MIÉP-ből, a Magyar Gárda-tagokat avató rendezvényeken rendre hallatja a hangját - magyarázta az eljárást az ügyész.

Két alkalommal is behívták ifjabb Hegedűs Lorántot a nyomozati szakaszban - mondta -, de ezeken nem jelent meg, így e nélkül kellett a vádat felállítani. Ha az egyházi bírói tárgyaláson sem jelenik meg, a Budapest-Észak Református Egyházkerület bírósága akkor is meghozza az ítéletét - fűzte hozzá.

Véleménye szerint már most biztosra vehető, hogy az ítéletet valamelyik fél megfellebbezi, de másodfokon legkésőbb jövő február végéig lezárul az ügy.

Az egyházi bíróságok a magyar alkotmány alapján jöttek létre a Horn-kormány idején: az egyház igazgatási és fegyelmi ügyeiben mondhatnak ítéletet. Az egyházi jogalkalmazás történhet első fokon egyházmegyei, másodfokon egyházkerületi szinten.

A református egyházmegyék közgyűlései által választott bíróságok minden esetben három tagból, egy világi jogászból, egy lelkészből és egy harmadik, vagy egyházi vagy világi személyből állnak.