Bándy Kata gyilkosa volt az első, akit DNS-mintája buktatott le a nyomozás kezdetén

Több mint százezer DNS-mintát tartanak nyilván a Bűnügyi Szakértői Intézetben, a hatóságok pedig évente több ezer ügyben kérnek segítséget tőlük. Sokszor sikerrel: Bándy Kata gyilkosát, Péntek Lászlót is az ő vizsgálataik alapján azonosították. 

2012. július 7-én éjjel az egyik pécsi szórakozóhelyről indult el az akkor 25 éves Bándy Kata. Haza azonban már soha nem ért. Holttestét négy nappal később három gyerek találta meg a pécsi Ledina városrészben. A gyilkosság felderítésére külön nyomozócsoport alakult. A holttesten és környezetében talált DNS-minták alapján fogták el a 26 éves Péntek Lászlót, aki beismerte tettét.

Az ügy kapcsán szerencsénk is volt - mesélte a hirado.hu-nak dr. Füredi Sándor, a BSZKI Genetikai Szakértői Osztály osztályvezető-helyettese. Hozzátette, az elkövető DNS -profilja nyilvántartott volt. Ez volt az első olyan sikeresen felderített gyilkossági ügy Magyarországon, amikor az elkövető személyét DNS-vizsgálattal lehetett megállapítani már a nyomozás kezdeti szakaszában. A gyilkos több nyomot hagyott a helyszínen: az áldozat körme alatt hámszövetet, míg a táskáján ondót találtak, így a viszonylag nagy mennyiségű biológiai anyag vizsgálatával nem volt kétséges az eredmény - magyarázta. Pár nap alatt sikerült lezárni az ügyet.

A budapesti labor 1992 óta végez genetikai szakértői vizsgálatot különböző bűnügyekben, lefedve az ország egész területét. Az első eset, ahol biológiai maradványokat DNS-szinten is vizsgáltak '92 szeptemberében történt: különös kegyetlenséggel megöltek egy etióp orvostanhallgató-nőt Debrecenben. Akkor még összesen két DNS-csoportot vizsgáltak a bűneset felderítése érdekében, ma már ez alapesetben 16, de szükség esetén a negyvenet is meghaladhatja - mondta dr. Füredi Sándor.

A szakértők a vér, a nyál, az ondó vagy egyéb emberi eredetű biológiai maradványból megállapított DNS-marker tulajdonságokból meghatározzák a DNS-profilt, majd elvégzik az összehasonlításokat. Ezzel a módszerrel nem csak a biológiai nyomok személyi származása, hanem a rokonság is kimutatható. A szakértői csoport polgári perekben rutinszerűen nem végez apasági teszteket - szögezte le az osztályvezető-helyettes. Ismeretlen holttestek személyazonosítása során vagy szexuális erőszakoknál azonban sokszor apasági vizsgálatokra is sor kerül - tette hozzá.

$articlePoll]

Egy gombostűfejnyi szövetmaradvány, vagy akár néhány százsejtnyi állomány is elegendő ahhoz, hogy biztonsággal vizsgálható legyen - magyarázta dr. Füredi Sándor. Egyébként steril körülmények között molekulárbiológiai eljárással akár egyetlen sejt genetikai állománya is megsokszorozható annyira, hogy műszerekkel már detektálható DNS-mennyiséget kapjunk - tette hozzá. E molekuláris sokszorozás segítségével végezhető el a személyazonosítás, például egy terrorcselekményben felrobbant elkövetőt vagy egy tömegszerencsétlenségben meghalt áldozatot is így lehet azonosítani. Az eljárás alkalmazható akár több száz éves csontmaradványok analíziséhez.

A szakember eloszlatta azokat a feltételezéseket, amelyek a televízióban is futó ismert sorozatok okoznak az emberekben: a DNS-labor munkatársai nem járnak - csak kifejezetten indokolt esetekben, kérésre - helyszínen, az osztály szakértői általában hozott anyagból dolgoznak. A szakember hangsúlyozta, hogy az a nyom, amit nem találnak meg a helyszínelők, az elvész az igazságszolgáltatás számára.

Képünkön: DNS vizsgálatra előkészített vérminta látható a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) Genetikai Osztályának preparáló laboratóriumában.

Forrás: hirado.hu - Fotó: MTI / manek Attila