Az olcsóbb kenyeret vesszük, de az áru tovább drágul

Átrendeződik a magyarországi sütőipari piac: a lakosság egyre nagyobb része keresi az olcsóbb pékárut, miközben szűkül azok köre, akik a középkategóriás, illetve a prémiumtermékeket meg tudják fizetni - mondta Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Egyidejűleg jelezte, hogy a liszt árát kivéve a költségek emelkednek, emiatt várhatóan nőni fognak a sütőipari termékek árai is. A mértékről azonban a Gazdasági Versenyhivatal intenciói miatt nem beszélt, hogy elkerülje a kartellgyanút.

A szövetség adatai szerint az idén a magyar sütőipari vállalkozások összes árbevétele elérte a 125 milliárd forintot mintegy 6,5 százalékkal emelkedett átlagosan a múlt évhez viszonyítva.

Magyarországon egy ember évente a pékszövetség adatai szerint mintegy hetvenhárom kilogramm kenyeret fogyaszt, és tizenhárom kilogramm a péksütemény mennyisége éves szintre vetítve fejenként.

A sütőipar termékszerkezetét tekintve a fehér és félbarna kenyér teszi ki a forgalom hatvanhárom-hatvanhét százalékát, a házi jellegű kenyér a tizennyolc-huszonkét százalékát, míg az egyéb kenyérféleségek, például a rozs- vagy a tartós kenyér tizennyolc százalék.

Jelenleg Magyarországon valamivel több mint ezer magyar tulajdonú sütőipari vállalkozás működik, míg az utóbbi két-három évben elszaporodtak az országban az albán pékségek, amelyeket általában családi vállalkozások.

Ezek száma a becslések szerint megközelítheti a háromszázat. Ezek a vállalkozások nagy konkurenciát jelentenek a magyar pékségek számára, mivel gyakran olcsóbban állítják elő a termékeket, mint a magyar cégek.

Kurdi András szerint felvetődik, hogy ezek a vállalkozások azzal jutnak piaci előnyhöz, hogy esetleg nem tartják be a munkaügyi és munkavédelmi előírásokat. Ezért a szövetség kezdeményezte ezeknek a cégeknek az átfogó felülvizsgálatát.

A pékszövetség elnöke szerint az albán pékségek olyan kihívást jelentenek a magyar sütőipar számára, mint korábban a multinacionális élelmiszerláncok pékségei jelentettek.

A pékszövetségnek jelenleg mintegy háromszázhetven-máromszáznyolcvan tagja van. Ezek a vállalkozások adják a magyar sütőipari kapacitások hatvan-hatvanöt százalékát.

Kérdésre válaszolva az elnök elmondta: a fehér kenyér fogyasztói ára az országban térségtől függően százhatvan-háromszázharminc forint között mozog kilogrammonként, de a nagy áruházláncokban akár százhuszonkilenc forintos kilónkénti áron is kapható. Ez utóbbi azért lehetséges Kurdi András szerint, mivel ezek a láncok úgynevezett szűkített önköltséggel számolják az árat.

Werli József,a szövetség szakmai főtitkára arról szólt, hogy a kenyér költségösszetétele nem változott, azaz a kenyér árának mintegy harminc százalékát teszi ki az anyagköltség, további harmadát a bérköltség, az egyéb költségek - például az energia és a szállítás - szintén a harmadát adják az árnak.

A liszt ára jelenleg hetvenkettő-nyolcvankettő forint között mozog kilogrammonként. A múlt évben még negyvenkettő-ötvenkettő forint volt, bár volt olyan időszak is, amikor százöt-száztizenöt forint között mozgott az alapanyag ára kilónként.

(mti)