"Az MSZP és az LMP történelmi hibát követ el"

A kormánypárti politikus kiemelte: az ellenzéki kritikákkal ellentétben a mostani alkotmányozási folyamat formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat.

A Fidesz frakcióvezetője szerint szükség lenne az MSZP és az LMP képviselőinek jelenlétére, véleményére és kritikájukra, hiszen "nem csak a többséget, hanem a kisebbséget is kötelezi a társadalmi felhatalmazás, hogy a néppel kapott mandátumukkal éljenek és a mostani távolmaradásuk az esküjük megszegése, amivel elárulják a választóikat."

Lázár János álszent játéknak nevezete a két ellenzéki párt hozzáállását, hiszen szerinte azért nincsenek jelen a vitában, hogy elmondhassák: a kétharmad visszaél a hatalmával. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az új alkotmány szövegében nincs semmi önkényes, illegitim, vagy bármi ami ellentmond a demokrácia játékszabályainak.
Lázár János leszögezte: a kormánytöbbségnek van felhatalmazása egy új alkotmány elkészítésére, mert az új alaptörvény "pontról pontra valósítja meg a Fidesz választási programját, sőt más pártokét is." A frakcióvezetője szerint tehát akik tagadják a jogot az alkotmányozásra, azok kétségbe vonják a választások eredményeit, lenézik a kormánypártok szavazóit és csak azért nem vesznek részt a vitában, mert elvesztették a hatalmukat.

A Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: az országnak és az ügynek is hiányzik, hogy "a régi szocialisták és az új szocialisták nincsenek itt." Mivel az MSZP és az LMP képviselői cserbenhagyták a választóikat, ezért a kormánypártoknak kell figyelembe venniük az ő véleményüket is.

Az alkotmánytervezet konkrét kérdéseivel kapcsolatban Lázár János elmondta: a nemzeti hitvallás esetében egyfajta "civil hitvallásról" beszél a kormánytöbbség. A Szent Korona-tannal kapcsolatban pedig leszögezte: a kormánypártok köztársaságban gondolkodnak, Magyarországot ezer éve Magyarországnak hívják, a Szent Korona-tan pedig "a legrosszabb időkben tartotta össze a nemzetet," ezért nem valaminek a kirekesztéséről van szó, hanem inkább "a szabadság megéléséről."
Lázár János szerint a politikai, vagy etnikai nemzet kérdésének ellenzéki felvetése "a december 5-i szindróma megjelenése."

A frakcióvezető kiemelte a költségvetési fejezet megjelenését az alkotmányban, amely azzal, hogy az államadósságra tételes rendelkezéseket tartalmaz Európában is újító jellegűnek számít. Minderre azért van szükség Lázár János szerint, hogy ne lehessen költségvetési hazugságokkal hatalomra jutni és ha mégis lehessen ennek a közösség elleni bűnnek csak a jogi következményeit érvényesíteni.

A frakcióvezető kiemelt fontosságúnak nevezte az építő munkáról szóló passzust, valamint azt a svájci mintára megjelenő részt, amely szerint mindenki felelős önmagáért, valamint képességei és lehetőségei szerint köteles a közösségi és állami feladatokhoz hozzájárulni.

A magzati élet védelmével kapcsolatban Lázár János úgy véli: az új szabályozás kellő garanciákat tartalmaz és tükrözi az Alkotmánybíróság hatályos határozatát, amely kimondja, hogy az anya egészséghez és önrendelkezéshez való joga is korlátozhatja a magzati élet védelmére irányuló állami kötelezettséget. Lázár János kiemelte: tudja, hogy ettől "az abortusztiltással riogatók ettől nem fogják abba hagyni."

A kormánypárti politikus megemlítette még a teljes foglalkoztatottságra való törekvést és tulajdonhoz való jogot, mint az új alaptörvényben szereplő fontos passzusok, valamint beszélt az Alkotmánybíróság (AB) új értelmezéséről is. Eszerint ez nem gyengíti, hanem állampolgári jogvédelem szempontjából megerősíti a taláros testületet, az pedig "teljesen természetes," hogy az AB elnökét a parlament választja meg.

(mti)