Az MSZP egy éve: értékelnek a képviselők

A távirati iroda annak kapcsán kérdezett szocialista politikusokat - pártvezetőket, országgyűlési képviselőket, választmányi tagokat -, hogy az MSZP egy éve, tavaly február végén tartott tisztújító kongresszust, melyen Gyurcsány Ferencet választották a párt elnökévé, illetve módosították az alapszabályt.

A párt vezető politikusai közül többféleképpen értékelték az elmúlt egy évben az MSZP-ben és a kormányban történteket. Az MSZP bázisa szűkült ugyan az utóbbi egy évben, de a tagságban és a szavazóbázis megmaradt részében kialakult az a meggyőződés, hogy amit a párt csinál, baloldali politika - ezt Lendvai Ildikó frakcióvezető mondta hozzátéve, baloldali az a politika, amelyik a baloldal legfontosabb vívmányát és a legfontosabb értékét megvalósító intézményrendszert - a biztosítási alapú egészségügyet, a biztosítási alapú nyugdíjat és az állami oktatást - megvédi az összeomlástól.

Arra az ezzel kapcsolatos felvetésre, hogy ennek következtében az MSZP konfliktusba került a társadalom jelentős részével, Lendvai Ildikó úgy reagált: ez természetes. Hozzátette azonban, szavazóbázisukon túlmenően nehezen tudták megértetni, hogy szükséges, amit csinálnak.

Szekeres Imre elnökhelyettes szerint a következő egy évben az MSZP-nek az a célja, hogy visszaszerezze annak a több, mint egymillió embernek a bizalmát, akiket a közvélemény-kutatások szerint elveszített, illetve, hogy a saját bázisát felfrissítse. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben nehéz feladatot vállalt fel a kormány, és ez népszerűségvesztéssel járt, ami nem jelenti azt, hogy az intézkedések nagy része nem volt szükséges és ne lenne eredményes.

A honvédelmi miniszter azt is mondta, ha egy tízes skálán értékeli a párt mostani helyzetét, akkor jelenleg az MSZP 3,5 - 4-en áll. "Van mit a javítanunk a saját teljesítményünkön" - tette hozzá.

Kiss Péter azt emelte ki, hogy megállítható az MSZP népszerűségvesztése a párt társadalmi hálójának, kapcsolatrendszerének bővítésével, modernizációjával. A szocialisták alelnöke hangsúlyozta: nem mindegy ugyanis, hogy az a társadalmi közeg, amire a változások és az intézkedések hatnak, milyen viszonyban van az MSZP-vel, mennyit tud az okokról és a hatásokról. Ha azt kínáljuk az országnak, hogy csináljuk együtt, mert ez több energiát szabadít fel, akkor ezt kell tennünk a saját házunk táján is - mondta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Az elmúlt évben sok támadás érte az MSZP-t, de a párt belső összetartozás-tudata épp ezért erősebb lett, mint ami "kívülről", a közvélemény-kutatások alapján esetleg feltételezhető - ezt Hiller István, az MSZP alelnöke mondta. Ha a szocialista pártot kívülről éri támadás, mindig összezár - tette hozzá párt szociáldemokrata platformjának társelnöke, oktatási és kulturális miniszter.

Ujhelyi István szerint a legnehezebb, legkacifántosabb évét tudja maga mögött az MSZP. A politikus értékelése szerint a szocialista pártnak nem az elmúlt esztendő volt a legsikeresebb éve, de a nehezén már érezhetően túl van a nagyobbik kormánypárt. A szocialista párt alelnöke, önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár úgy vélte, az MSZP elmúlt egy esztendeje nem választható el a 2006-os helyhatósági választás eredményétől. Az önkormányzati választás eredménye túlzottan nagy hatással volt az MSZP szervezeti működésére, hiszen "megdőltek" helyi politikai pozíciók. Kiszorultunk fontos döntéshozói testületekből, ez éreztette a hatását a belső működésben is - mondta a politikus.

Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta: az egy évvel ezelőttihez képest nem nagyon változtak a dolgok. Kiürültek a fórumaink, a szervezeteink, semmiféle pozitív változást nem látni - fűzte hozzá.

Mint mondta, több helyen is kettéhasadtak a szervezetek. Meglátása szerint először a nem túl aktív rétegek szakadtak le, majd a megmaradt pártszervezetek kettéválnak. Egyik részük átmegy az MSZDP-be, másik részük marad - fűzte hozzá, példaként említve a zuglói és a III. kerületi pártszervezetet.

Az országgyűlési képviselő azt mondta, magával a pártstruktúrával nincs gond, a probléma inkább az, hogy a döntések háttere eléggé konspiratív. Nem a gondolati sokszínűség jellemzi a pártot - folytatta -, hanem a különböző érdekcsoportok háttér-megállapodásai. Igaza volt Gyurcsány Ferencnek, amikor a legutóbbi kongresszuson azt mondta, jóval több demokratizmusra van szükség a párton belül - fűzte hozzá.

Szanyi Tibor szerint ki kell nyitni a pártot, azaz a kívülről érkező impulzusokat hasznosítani kell, fel kell karolni minden olyan kezdeményezést, ami alkalmat ad arra, hogy a párttagok megnyilvánuljanak.

A párttagság és a pártvezetés közötti kapcsolat fontosságát Szekeres Imre is hangsúlyozta. Az MSZP elnökhelyettese úgy látja, hogy a tagság joggal akarja megélni azt az élményt, hogy ők fontosak, beleszólhatnak a döntésekbe, a párt tagjaként van mozgásterük a politika formálására.

(mti)