Az elnök nem írja alá a biztosítási törvényt

A Népszabadság értesülései szerint Sólyom László köztársasági elnök nem fogja aláírni az egészségbiztosítási törvényt, melyet a parlament idei utolsó ülésén, december 17-én elfogadott. Az államfő csütörtök délben hozza nyilvánosságra a döntését.

Ha Sólyom aláírná a reformokról rendelkező jogszabályt, akkor azt napokon belül kihirdethetnék és hatályba léphetne. Az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek ezen kívül két további választási lehetősége van, ha valamilyen kifogása van a jogszabályt illetően: az Alkotmánybírósághoz fordulhat normakontrollt kérve, vagy visszaküldheti a törvényt az Országggyűlésnek újragondolásra.

Ha megfontolásra - észrevételeivel együtt - visszaküldi a parlamentnek, akkor a törvényt ismét megtárgyalják az országgyűlési bizottságok, majd ezt követően ismét szavazhatnak róla a képviselők. A jelenlegi politikai helyzet alapján valószínű, hogy egy-két hónapos csúszással ugyan, de akár változatlan formában ismét elfogadnák a kormánypártok a reformot.

Az alkotmány szerint Sólyom László akkor küldheti el az Alkotmánybíróságnak az új jogszabályt úgynevezett előzetes normakontrollra, ha azt vagy annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, az államfőnek ezt a jogát nevezik alkotmányossági vétónak. Az előzetes normakontrollra irányuló indítványokat a testület soron kívüli eljárásban tárgyalja, az alkotmánybírák döntéséig azonban a törvényt nem lehet kihirdetni, vagyis nem alkalmazható. Ha a testület egyet ért a köztársasági elnök aggályaival, és alkotmánysértőnek tartja a törvényt, akkor azt visszaküldi a parlamentnek, amely köteles kiküszöbölni az alkotmányellenességet.

A Népszabadság forrásaira hivatkozva azt írja: Sólyom számára az lehet leginkább aggályos a jogszabályban, hogy rendelkezhetnek-e magánszemélyek az egészségbiztosítási alap mint közvagyon fölött. Az elfogadott törvényben ugyanis az szerepel, hogy a vezérigazgatót a magánbefektetők neveznék meg.