A várossá nyilvánítás jubileumát ünnepelték Lentiben

Az eseménysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen Tőkés László hirdetett igét. Utalt arra, hogy ma, gazdasági világválság idején, amikor dörögnek a fegyverek a gázai övezetben és amikor "egyszerűen elzárják a gázcsapot", van miért aggódnunk. Az egymáshoz közeledést hangsúlyozva kifejtette: a kapcsolatok útjába "akadályokat, falakat, korlátokat" lehet emelni, de ezeket le kell dönteni, el kell hárítani.

Hallgatóságát arra emlékeztette, hogy húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás kezdetekor évtizedes hallgatás korlátait kellett áttörni, a mélységből kellett felemelkedni a kommunista elnyomás után. A berlini fal és a vasfüggöny lebontása mellett azonban a trianoni múltra is emlékezni kell - hangoztatta a református püspök. Úgy fogalmazott, hogy akkor nemcsak a magyar nemzetet szakították szét, hanem egész Közép-Európára nézve végzetes volt a "természetellenes, diktatórikus, emberellenes" diktátum.

Megemlítette a 2004-es magyarországi népszavazást is, amely szerinte "félig-meddig újra szentesítette" a trianoni döntéseket. Hozzátette, hogy az általa most átvett tiszteletbeli polgári címet éppen a "szomorú, gyászos emlékű népszavazás" ellensúlyozásaként alapították Lentiben.

A jubileumi rendezvényen Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a város múltját felidézve emlékeztette a résztvevőket, hogy Lentit 800 éve említették először, az 1300-as évek végén pedig már mezővárosként tartották nyilván. A török korban elnéptelenedett a vidék, majd a trianoni döntés után megszakadtak a város és a szomszédos Lendva közötti, addig szoros kapcsolatok is.

Ünnepi beszédében kitért arra is, hogy a ma már Murániának hívott térségben, az Európai Unió "határokat feloldó keretei között" ismét az együttműködést építik az itt élők.

(mti)