A magyar cégek harmada éri el célját

Bölcsföldi László, a FranklinCovey magyarországi képviseletének ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a rossz eredmény nem az egyes vállalatok pénzügyi helyzetéből következik, ha ugyanis javítani tudnának megvalósítási képességükön, akkor már minimális tőkebefektetéssel is jelentősen növelhetnék eredményességüket. Ez pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a magyarországi cégek és szervezetek versenyképesek legyenek európai konkurenseikkel szemben.

A kutatás eredményei szerint még nagyobb az aránytalanság akkor, ha a legjobb európai szervezetekkel hasonlítják össze a magyarokat, mivel a felső tíz százalékba tartozó európai cégek 76 százalékban tudják megvalósítani céljaikat. A magyar cégek céljaik megvalósításában alapvetően azért gyengék, mert még ott sem tudják a dolgozók, hogy mit kell tenniük a célok elérése érdekében, ahol ezeket egyáltalán megfogalmazták.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint saját vállalatának nincsenek konkrét céljai, vagy ha vannak is, nem tud róluk. A napi tettekre váltást akadályozza az is, hogy rossz a szervezetek időgazdálkodása, feladatszervezése és a munkamegosztása.

A megvalósítási hányadost (xQ-execution quotient) egy 100-as skálán mérik. Az arányszám azt fejezi ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy egy szervezet eléri a kitűzött céljait, illetve megvalósítja stratégiáját. Kiszámítását a vizsgált szervezet munkatársainak válaszai alapján végzi a FranklinCovey, ezért az arányszám azt is megmutatja, milyennek ítélik a saját dolgozói például egy vállalat eredményességét.

MTI