"A kegyetlen bánásmód tilalmát sérti a tényleges életfogytiglan"

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet aggodalmát fejezte ki a készülő alkotmánnyal kapcsolatban, kifogásait levélben küldte el a kormánynak, a köztársasági elnöknek és a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

Az AI pénteken juttatta el közleményét az MTI-hez, amelyben az áll: a szervezet aggályait fejezi ki amiatt, hogy a készülő új alkotmány olyan változtatásokat vezet be, amelyek korlátozhatják a nemzetközi szerződésekben garantált emberi jogok gyakorlati érvényesülését Magyarországon. Aggályaival kapcsolatban levelet juttatott el a kormánynak, a frakcióvezetőknek és a köztársasági elnöknek, azt kérve, csak olyan alkotmányt szavazzanak meg, illetve írjanak alá, amely összhangban van Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.

A jelenlegi alkotmánytervezettel kapcsolatban az AI több emberi jogi problémára hívja fel a figyelmet. A jogvédőket aggasztja, hogy a magzati életnek a fogantatástól számított védelméről szóló II. cikk eredményeképpen olyan jogi változtatások történhetnek, amelyek alááshatják a nők jogainak védelmét. Az AI arra figyelmeztet, hogy minden, a születés és szülés előtti élet védelmére vonatkozó szabályozásnak és intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a nők jogaival, köztük az élethez, az egészséghez, az önrendelkezéshez, a magánélethez és az esélyegyenlőséghez való jogaikkal és a hátrányos megkülönböztetésük tilalmával.

A szervezet értelmezése szerint a IV. cikk (1)-es pontba foglalt tényleges életfogytiglani szabadságvesztés szembe megy azzal az alapelvvel, hogy a börtönbüntetésnek többi között társadalmi rehabilitációs célokat is szolgálnia kell. Továbbá álláspontjuk szerint a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés sérti a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.

Az AI szerint az alkotmánytervezet XIV. cikkének (2)-es pontjából - amely a hátrányos megkülönböztetés tilalmát határozza meg - a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetés tilalmának elhagyása a magyar esélyegyenlőségi szabályozás hatályának szűkítéséhez vezethet, valamint szembe megy a nemzetközi és az európai emberi jogi szabályozással.

Az AI határozottan arra kéri a magyar kormányt, egyértelműen foglalja az alkotmányba a szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet, hogy annak rendelkezései megfeleljenek a nemzetközi és az európai jogi szabályozásnak.
A jogvédők szerint az alkotmánytervezet K cikkének (1)-es pontja alapján a házasság intézményének mint kifejezetten férfi és nő közötti életközösségnek a meghatározása, megakadályozhatja, hogy a későbbiekben kiterjesszék a házasság értelmezését az azonos nemű párok közötti kapcsolat elismerésére.

Mint írják: habár a jelenleg hatályos magyar jogszabályok sem ismerik el az azonos neműek házasságát, ennek egyértelmű tilalma nemcsak ellentétes a jelenlegi nemzetközi és európai jogi trendekkel, de céljait tekintve aránytalan is. Emlékeztetnek: az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrégiben kifejtette, "mesterséges lenne fenntartani azt az álláspontot, hogy a heteroszexuális párokkal ellentétben az egyezmény 8. cikkében foglalt 'családi élet' fogalma nem foglalja magában az azonos neműek közötti párkapcsolatokat".

Az AI felszólítja a magyar kormányt, hogy az új alkotmányban szüntesse meg a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést és ne diszkriminatív módon határozza meg a házasság és a család fogalmát, hanem úgy, hogy azok az azonos nemű párokat magukban foglalják - áll a közleményben.

(mti)