A Jobbik az Ab-hez fordult a "gárdarendelet" miatt

A november 26-án hatályba lépett kormányrendelet szerint 50 ezer forintig terjedő pénzbírásággal sújtható az, aki a bíróság által feloszlatott szervezet működésében részt vesz, illetve aki az adott szervezet formaruháját vagy arra hasonlító öltözetet nyilvános rendezvényen visel.

A Jobbik közleménye szerint "a rendeletmódosítás sérti az Alkotmány számos rendelkezését, és ezzel alapvető jogokat indokolatlanul, minden jogalap nélkül, jogsértő módon rendeleti szinten korlátoz. A rendelkezés nem felel meg a közérthetőség követelményeinek sem, mivel számos olyan érthetetlen és alkalmazhatatlan előírást tartalmaz, amelyek alapján a politikai szándékoktól vezérelt rendőrségi döntéshozatali eljárásban a szabálysértési felelősség önkényesen állapítható meg".

Nem szabályozza a rendelet, hogy mit jelent egy szervezet működésében való részvétel (milyen tevékenységek tanúsítása tilos), azt sem, hogy milyen eseményeket kell nyilvános rendezvény fogalma alatt érteni, továbbá azt sem, hogy mitől hasonlít egyfajta ruházat egy bírói döntéssel feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájára - tartalmazza a párt közleménye.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Alkotmánybíróság "sürgősségi eljárásban" történő döntését kérte "az alapvető emberi jogokat sértő, jogellenes szabálysértési tényállások mielőbbi hatályon kívül helyezése érdekében".

"Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Alkotmánybíróság felelőssége történelmi, hogy döntésével megvédje a jogállamiságot a kormány diktatórikus ámokfutásától" - áll a Staudt Gábor, a Jobbik jogi kabinetjének elnöke által jegyzett közleményben.

(mti)