A horvátok tönkretehetik a Kopácsi-rét madárvilágát

A Duna és a Dráva természeti értékeit veszélyeztető, a folyók szabályozásával együtt járó beavatkozások ellen tiltakoznak horvát természetvédelmi szervezetek és a természetvédelmi világalap (WWF).

A WWF pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: Horvátországban 2008 óta ismertek azok a beavatkozási tervek, melyek három nagyobb kiterjedésű folyószakaszon összesen 190 helyszínt érintenek a magyar és a szerb határvizek közelében. A kavics- és homokkitermelést, folyószabályozó művek építését magába foglaló munkálatok a leendő, határon átnyúló természetvédelmi terület dunai és drávai helyszíneit egyaránt érintik.

A civil szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy "az EU-csatlakozás küszöbén álló Horvátországban a természetvédelmi irányelveket nem tisztelő tervek éppen a csatlakozás idején kerülnek ismét napirendre". A tervek gyors benyújtása azt a látszatot kelti, hogy "az elavult módszereket követő folyószabályozási munkákat még a csatlakozás előtt szeretnék elvégezni, hogy elkerüljék az EU szigorú természetvédelmi előírásait betartó kötelezettségeket" - olvasható a közleményben.

Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója szerint ezek a beavatkozások csak a kivitelezőknek hoznak jelentős hasznot, és a közpénzek elherdálását jelentik.

A Duna és a Dráva torkolatvidékén fekvő Kopácsi-rét a magyarországi Gemenchez hasonlítható terület, amelynek ártéri rengetegét és madárparadicsomát a két folyó vize táplálja. A műszaki beavatkozások a folyó és az ártér kapcsolatát csökkentik, ami az éltető vízpótlás hiányát eredményezi.

Az európai uniós csatlakozásra váró Horvátország több EU-s irányelvet átültetett már a saját jogrendjébe, a folyószabályozási tervek azonban pont az ellenkező szándékot tükrözik, ezért a civil szervezetek kifogást nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. A természetvédők arra számítanak, hogy az EU Bizottság a két évvel ezelőtti drávai szabályozási tervek elutasításához hasonló döntést hoz, amikor is az EU kirendelt szakértői fölöslegesnek minősítették a tervezett beavatkozásokat, amelyek ráadásul nem egyeztethetők össze az EU természetvédelmi irányelveivel.

Ennek ellenére a területrendezési tervekből nem tűntek el ezek a javaslatok, és a környezetvédők szerint félő, hogy a tervezés a Dunán is hasonló módszereket követne. Úgy vélik, hogy a tervezett beavatkozások összességében az elmúlt 30 év legjelentősebb folyószabályozási tervének minősíthetők ebben a térségben.

Hajózhatóság javítását célzó beavatkozásokat az érintett terület magyarországi Duna szakaszán is terveznek, de ezek - jóllehet ökológiai hatásaik egyelőre nem ismertek - jóval kevesebb helyszínt érintenek.

A horvát szándék azért sem érthető, mert épp az idén márciusban írták alá azt a deklarációt, amely a Duna, a Dráva és a Mura mentén a világ első, öt ország területét érintő természetvédelmi terület kialakítását javasolja. A Bioszféra Rezervátum majdan Európa legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe lehet.

A természetvédelmi szervezetek a horvát kormány azonnali és határozott fellépését várják. "Csak a folyószabályozási tervek leállítása esetén vehetjük biztosra, hogy a nyilatkozat aláírása nem csupán diplomáciai gesztus volt, hanem Horvátország valóban elkötelezett híve e határokon átnyúló természetvédelmi terület kialakításának" - fogalmaz a WWF közleménye.

(mti)