A Fidesz előnye meggyőző, javult az MSZP

A kormány megítélése - hasonlóan az MSZP-hez - némiképp javult, de még így is túlnyomó többségben van a második Gyurcsány-kormányt mélyen negatívan megítélők tábora.

A felmérés a politikai aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szintjét mutatja. A megkérdezetteknek mindössze 57 százaléka biztos abban, hogy egy most vasárnap esedékes választáson elmenne szavazni (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46 százalék, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, azt a pártot, amelyre leadnák voksukat.

Fontos adat, és valószínűleg a népszavazási kampány beindulásával van összefüggésben, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét. Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nőtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21 százalék az arányuk).

A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága a teljes sokaságon belül, és jelenleg 13 százalékon áll, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak (+2 százalékpont).

A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26 százalékos értékkel. Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3 illetve 2 százalék), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2 százalék.

A biztos szavazó pártválasztók esetében míg az MSZP támogatottsága nem változott (26 százalék), addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozott (64 százalék). A részminta méretéből fakadóan azonban ebben az esetben sem nevezhetjük szignifikánsnak a változást. Annyi mindenesetre látható, hogy a biztos szavazók körének csökkenése inkább az amúgy is bizonytalan preferenciájú csoportokat érintette, míg a Fidesz táborát a legkevésbé.

A kormány megítélése ugyan javult januárhoz képest, de továbbra is jelentős többségben vannak a mélyen negatív véleményt alkotók (60 százalék, -6 százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57 százalék.

A kormány és az ellenzék tevékenységének negatív megítélésében árnyalatnyi különbség mégis kimutatható: míg a kormány esetében 30 százalék azok aránya, akik egyértelműen rossz véleményt hangoztatnak (és ugyanekkora az "inkább negatívan" vélekedőké), addig az ellenzék esetében a határozottan rossz megítélés (19 százalék) kisebbségben van az enyhébb negatív véleményt képviselők kategóriájával szemben (37 százalék).

A mindkét oldallal elégedetlenek aránya jelenleg is magas (31 százalék).

Érdekes, hogy míg a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kormány megítélése talán elmozdult a mélypontról, addig az ezzel kapcsolatos közhangulat épp ellentétes tendenciát mutat: immár 52 százalék azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (+8 százalékpont), míg a jelenlegi kormány megtartását kívánók többségét észlelők továbbra is a kérdezettek közel egy ötödét teszik ki (19 százalék).

A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése).

Míg januárban 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal támogatottsága 22-22 százalék. A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15 százalékra csökkent azok tábora, akik legszívesebben egy Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon.

Mindeközben az Orbán nélküli Fidesz-kormány támogatottsága nem változott (7 százalék). A Fidesztől történő elpártolás azonban nem valamely másik párt támogatottságát növeli, hanem a jelenleg nem létező ötödik opcióét, nevezetesen egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erőt.

Századvég/Forsense