Múzeum nyílt Alberto Moravia római lakásában

A Tiberis-folyó partján, a Lungotevere della Vittoria rakpart 1. szám alatti lakásban minden úgy maradt, ahogyan gazdája idején volt. Moravia 1963-tól egészen haláláig ebben a lakásban élt és alkotott.

Azóta is ugyanaz a több ezer könyv sorakozik a polcokon, ugyanazok a díszpárnák vannak a díványon, még a hetvenes évekbeli konyhabútor is megmaradt és a panorámás terasz mediterrán növényei sem száradtak ki. A falakon a Moraviával kortárs olasz festők alkotásai láthatók és azok a fából faragott álarcok, melyeket az író afrikai útjairól hozott magával. A dolgozószoba óriás íróasztala közepén egy Olivetti 82-es írógép áll, bár Moravia mindig kézzel írta a regényeit.

Arról, hogy a lakásból múzeum legyen, Alberto Moravia két egykori felesége, Dacia Maraini olasz és Carmen Llera spanyol írónő döntött. Olasz sajtóbeszámolók szerint a Moravia nevét viselő alapítvány által működtetett lakásmúzeumba egyelőre minden hónap első szombatjának délelőttjén léphetnek be a látogatók. Az ingyenes látogatás 15 fős csoportokban, vezetéssel történik, a kötelező helyfoglalásért viszont öt eurót kell fizetniük az érdeklődőknek.

A lakásmúzeum a híres író halálának huszadik évfordulója alkalmából nyílt meg.

Alberto Moravia első regénye 1929-ben jelent meg és azonnal híressé tette. Regényeiben, alkotásaiban (mint például a Boldogtalan szeretők és az Elhibázott becsvágyak) nagy hangsúlyt kapott a szexualitás ábrázolása, hőseinek legnagyobb kudarca, hogy képtelenek tartós érzelmi kapcsolatokat teremteni. Római elbeszélései és a belőlük regénnyé terebélyesedett az Egy asszony meg a lánya ugyanakkor szeretetteljesen ábrázolta az egyszerű emberek hétköznapjait, a köztük meglévő szolidaritást. 1952-ben a Vatikán indexre tette Moravia műveit, ám ez hírnevének és olvasottságának csak jót tett. Az olasz kulturális életben mindig eseményt jelentettek Moravia kritikái, tanulmányai és publicisztikai munkái, évtizedeken keresztül írt riportokat a legnagyobb lapoknak. Politikus alkat volt, sohasem titkolta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt, 1983-ban párton kívüli függetlenként, de a párt listáján választották meg az Európai Parlament képviselőjévé.

(mti)