Jancsika, a szegedi klinika babája

A kórház dolgozói rajonganak a kisfiúért: a kezelőorvosa és a nővérek is elhalmozzák szeretetükkel és az orvostanhallgatóknak is nagy kedvence a csupa mosoly gyerkőc. Jancsika a klinika babája.

Jancsika 3 napos korában, Békés megyéből került Szegedre, nagyon súlyos szívfejlődési rendellenességgel. A betegségéből is adódóan állandó felügyelet alatt tartották, a nővérek fürdették, pelánkázták és babusgatták. Sokat javult az állapota, a komplex szívműtéte előtt akár haza is vihették volna a szülei, de nem jelentkeztek érte. Nehéz anyagi helyzetükre hivatkoztak, de nem akartak lemondani a babáról. - 5 hónaposan végezték el rajta a beavatkozást Bogáts Gábor irányításával. A műtét jól sikerült, a baba mégis az osztályon maradt, a családja továbbra sem vitte haza. A gyógyulás, a rehabilitáció is a klinikán történt. Hozzánőtt a szívünkhöz, mintha már a mi kisfiunk lenne - magyarázza a Délmagyar munkatársának Katona Márta, Jancsika kezelőorvosa.

A sokat látott professzor asszonynak is el-elcsuklik a hangja, amikor arról beszél, mi lehet a kisfiú sorsa. - Sokszor látjuk, ahogyan a szülők napokig, hetekig kuporognak a folyosó székein kisírt szemmel és várnak a csodára, hogy meggyógyuljon a gyermekük. Mindent megadnának, hogy újra egészséges legyen. Jancsika már teljesen felépült, csak a heg emlékezteti majd a műtétre. Nem kellene már a kórházban feküdnie, de a családja még nem vitte el, az anyukája csak 2-3 alkalommal látogatta meg. Értesítettük a gyámügyet és a védőnői szolgálatot, környezettanulmányt is kértünk. Még nem tudjuk a gyámhatóság döntését, lehet, hogy a nagymama lesz a gyám - ismerteti a helyzetet a kezelőorvos.

- Nem igazán találkoztunk hasonló helyzettel. Rengeteg örökbefogadó vár a sorára, hogy felnevelhessen egy gyermeket. Jancsikát is sokan szívesen magukhoz fogadnák, de az anya nem mond le róla - fogalmaz Katona Márta. - Ha majd elviszik, óriási űr marad utána, mégis azt várjuk, hogy végre családra találjon. Nem tizenegy anyukára van szüksége, hanem egyre.

Forrás: Délmagyar