A tetvek génjei betekintést nyújtanak a népmozgásokba

Az emberen élősködő tetvek génjeinek tanulmányozásával képet lehet alkotni arról, hogy milyen nagyobb népmozgások zajlottak le az évezredek során - állítja egy új tanulmány.

Az apró élősködők mintegy 25 millió éve a főemlősök állandó kísérői, utóbbiak jelentik fő táplálékforrásukat. Amikor a mai ember hordái elhagyták Afrikát, hogy benépesítsék a bolygót, a tetvek - afféle kéretlen útitársakként - velük tartottak.

A PLOS ONE című tudományos magazin e heti számában részletesen ismertetett vizsgálat keretében Marina Ascunce, a Floridai Természettörténeti Múzeum rovartudósa kollégái segítségével 75 tetű sejtmag-DNS-ét vette szemügyre. A rovarokat a világ tíz tájáról - Ázsia, Észak-Amerika, Közép-Amerika és Európa különböző vidékeiről - gyűjtötték össze, Nepálból és Kanadából ruhatetűket szereztek be.

Kiderült, hogy például a Hondurasban honos élősködő rendkívül hasonlít ázsiai rokonára, ami az entomológus álláspontja szerint azt jelentheti, hogy a közép-amerikai országban vizsgált tetű ősei az amerikai földrészen elsőként letelepedő emberekkel együtt érkezhettek. A New York-i paraziták ezzel szemben az európai fajtársakkal mutatnak szoros kapcsolatot, minden bizonnyal az európai gyarmatosítók hurcoltak őket magukkal több hullámban.

Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy a tetvek további genetikai elemzése esetleg felfedheti azt is, hol és mikor keveredtek a mai ember csoportjai neandervölgyi társaikkal, illetve más ősembertípusokkal.

(mti)