A család, a vallás és az iskolázottság az első helyen

Érdekes megállapításra jutott a Nielsen piackutató intézet globális felmérésében: a világon hétmilliárd ember él, de meglepőmód több köztük az értékrendbeli hasonlóság, mint a különbség, és jellemzően mindenki a családot, a vallást és az iskolázottságot tekinti a legfontosabbnak az életben.

A Nielsen internetes felmérése során több mint 29 ezer embert kérdezett meg a világ 58 országában.

A megkérdezettek 80 százaléka a családdal való tartalmas időtöltést tekinti a legfontosabbnak az életben, és több mint háromnegyedük - 77 százalékuk - tartja fontosnak a családtervezést, illetve a megkérdezettek 78 százaléka számára kulcsfontosságú dolog a diploma megszerzése. Míg a megkérdezettek 76 százaléka azon a véleményen van, hogy a nőknek befolyással kell lenniük az otthon zajló fontos dolgokra, országról országra, földrészről földrészre változik annak a megítélése, hogy a nők életében az anyaság, illetve a háziasszonyi szerep-e a legfontosabb.

A felmérés másik érdekes tanulsága, hogy az emberek bevásárlási szokásai erősen különböznek attól függően, hogy hol élnek a világban. Bizonyos magatartási formák azonban ilyen tekintetben is univerzálisnak mondhatók, például az, hogy egyformán fontosnak tekintik a vásárolt termékek alacsony árát, jó minőségét és a választékot.

A Nielsen felmérése rávilágított arra, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben az emberek ösztönösebben, kevésbé megfontoltan vásárolnak, és jobban vonzzák őket az ismert márkanevek, mint bárhol másutt a világon. A latin-amerikaiak jól tájékozott vásárlók, és erős bennük a márkahűség. Észak-Amerikában és Európában a fogyasztók döntését nagymértékben befolyásolják az árak, a közel-keletiekre és az afrikaiakra pedig a környezettudatosság és a hozzáértők általi befolyásoltság a jellemző.

A felmérés értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy internettel készült. Jóllehet ez a módszer rendkívül széles mintavételre ad lehetőség, a közvélemény-kutatás csak az internetezők, s nem a világ teljes lakosságának a szokásait tükrözi, ráadásul nem mért adatokra hagyatkozik.