Maradona mosolyt hoz, nem könnyeket

2008. október 29. szerda 18:46

Bár egyes nyilatkozatok, illetve médiaértesülések egyértelműen arra utalnak, hogy Diego Maradona kerül az argentin labdarúgó-válogatott élére - maga az érintett is ezt erősítette meg -, a helyi szövetség (AFA) közlése szerint az új szövetségi kapitányt jövő kedden nevezik ki.

A nemzeti együttessel játékosként 1986-ban világbajnok, 1990-ben vb-ezüstérmes Maradona a Julio Grondonával, az AFA elnökével és Carlos Bilardóval, a válogatott korábbi szakvezetőjével folytatott megbeszélés után már az elképzeléseiről is beszélt.

"Mindent félreteszek a válogatott kedvéért. Világos, hogy a csapat én rakom össze. Első dolgom az lesz, hogy beszélek a játékosokkal, szépen egyesével, hogy érezzék, micsoda büszkeség az argentin mezt viselni. A pénzt pedig nem lehet elcserélni a dicsőségre" - nyilatkozta a legnagyobb argentin napilap, a Clarín hasábjain.

"Azt hittem, kandikamerás műsorban szerepelek, s az emberek röhögni akarnak rajtam, hiszen mindenki tudja, milyen régóta szeretnék már a válogatottnál dolgozni" - válaszolt arra a kérdésre, hogy mit érzett először, amikor megtudta a hírt.

Az egykori világklasszis leszögezte, a napi munka vonzza leginkább, csak erre koncentrál. Megígérte, figyelni fog a hazai bajnokságban szereplőkre, hogy érezzék, velük is törődnek. Aztán meglátogatja a szóba jöhető légiósokat, páldául Lionel Messit, akiről különösen jó véleménnyel volt.

"Messi zseniális játékos, le kell venni róla a felelősséget, és hagyni, hogy élvezze a játékot. Ha neki és a többieknek átadom a tapasztalataimat, sokban segítheti őket. Az is biztos, hogy Verón és Riqueleme biztos pont lesz nálam" - nyilatkozta az új főnök.

"Nagyon boldog leszek, ha a szüleim a válogatott vezetőjeként látnak majd kimenni a pályára. De nem szeretnék sírni, meghatódni. A válogatottnak olyan emberre van szüksége, aki mosolyt hoz, és nem könnyeket"

A lapban Maradona külön kérte a közönséget, inkább a válogatottat támogassák, és ne "maradonisták" legyenek. S hogy szavainak nyomatékot adjon, ígéretet is tett: "Mindannyian tudjuk, világbajnokok leszünk, mint 1986-ban!"

A kiszivárgott elképzelés szerint Carlos Bilardo, az 1986-os és 1990-es vb-csapat szövetségi kapitánya is szerephez jutna a válogatott irányításában. Az érintett úgy nyilatkozott, Maradona technikai igazgató lesz, az edzéseken Sergio Troglio segíti majd a munkáját, ő maga pedig általános igazgatóként tevékenykedik.

Viszont Maradona állítja össze a csapatot, ő meccsel a kispadon, ő dönt a cserékről, azaz ő lesz a szövetségi kapitány is.

Az isteni Diegónak alig van edzői tapasztalata, két rövid időszakban ült kispadon az 1990-es években. Egyszer a Deportivo Mandiyu, egyszer pedig a Racing Club csapatát irányította, nem túl sikeresen. A labdarúgóként maradandót alkotó klasszis ugyanakkor a mellette érvelők szerint alkalmas lehet arra, hogy feltüzelje a jelen egyébként kiváló válogatott játékosait, akik ugyanakkor csapatként mostanában nem mindig meggyőzőek.

A szakvezetői poszt éppen azért üresedett meg - Alfio Basile a Chilében elszenvedett 1-0-s vereséget követően október 16-án mondott le -, mert a nemzeti együttes a vártnál gyengébben szerepel a 2010-es világbajnokság dél-amerikai selejtezőcsoportjában. Más kérdés, hogy ezzel együtt is a közvetlen továbbjutást érő harmadik helyen áll tíz forduló után, Paraguay és Brazília mögött.

A minden idők egyik legjobb futballistájának tartott argentin klasszis 1960. október 30-án született, vagyis a szövetségi kapitánnyá való kinevezést tulajdonképpen születésnapi ajándékként is felfoghatja.

Pályafutása alighanem minden futballszerető számára nyitott könyv, de azért érdemes nagy vonalakban összefoglalni, hogy Maradona mit is ért el a pályán.

A Los Cebollitas (Hagymácskák) utánpótlás-csapattól 12 évesen került az Argentinos Juniorshoz, ahol tíz nappal a 16. születésnapja előtt mutatkozott be a felnőttek között. Fél évvel később már válogatottnak mondhatta magát, és kis híján már az 1978-as világbajnokságon diadalmaskodott argentin nemzeti együttesbe is bekerült. 1981-ben igazolt a Boca Juniorshoz, ahonnan egy évvel később vette meg az FC Barcelona, akkor világrekordnak számító összegért, nyolcmillió dollárért.

A katalánoknál eltöltött két idénye nem volt különösebben sikeres, amihez persze súlyos sérülése is hozzájárult (a baszk Andoni Goikoetxea brutális belépője nyomán szenvedett lábtörést), a Napolit viszont soha nem látott magasságokba emelte, vezérletével az olasz középcsapat két bajnoki címet, egy olasz kupát és egy UEFA-kupát nyert.

Maradona közben a válogatottal is sikeres volt, a csúcspontot az 1986-os világbajnoki cím jelentette, ahol Diego két leghíresebb gólját érte el az angolok elleni negyeddöntőben, de 1990-ben is ezüstérmes lett a vébén. A gondok ezt követően kezdődtek, 1991. tavaszán egy doppingvizsgálaton kokaint mutattak ki a szervezetében, amiért 15 hónapos eltiltást kapott.

Ezután játszott még a spanyol Sevillában, majd a Newell's Old Boysban, de az 1994-es vébén megint megbukott a doppingvizsgálaton.

Maradona hivatalosan csak 37. születésnapján, 1997. október 30-án jelentette be visszavonulását (a második eltiltása után még játszott pár meccset a Bocában), de már jóval korábban megpróbálkozott az edzősködéssel.

1994. október 3-án a Deportivo Mandiyú alkalmazta (régi játékostársa, Carlos Fren volt hivatalosan az edző, hiszen ő rendelkezett a szükséges papírokkal), de a páros mindössze két hónapig irányította az együttest, decemberben Maradona lemondott.

1995 júniusában ismét feladatot kapott: akkor a Racing Club vezetői kérték fel, hogy az éppen ott dolgozó Fren munkáját segítse, de négy hónappal később fel is mentették a munkavégzés alól Maradonát.

Már akkor is jókora túlsúllyal küszködött, és ennek, valamint kábítószer-problémáinak köszönhetően egyre többször rendült meg az egészsége. 2000. január 4-én, Uruguayban szívrohamot kapott, több hónapos kórházi ápolásra szorult.

Hivatalos búcsúmérkőzésére 2001. november 10-én került sor a Buenos Aires-i La Bombonerában, ahol Diego az argentin válogatottban játszott, az ellenfél pedig a világválogatott volt, soraiban többek között Lothar Matthäusszal, Enzo Francescolival, Carlos Valderramával, Hriszto Sztoicskovval, Davor Sukerrel és Eric Cantonával.

2002 végén egészsége ismét megromlott, és nem sokat mutatkozott a nyilvánosság előtt, ideje nagy részét Kubában töltötte, jobbára golfozással, illetve egy drogklinika látogatásával. A folyamatos kezelések ellenére sem javult azonban az állapota, amely 2004 áprilisában olyannyira leromlott, hogy Diegót ismét kórházba kellett szállítani.

Mivel nem hagyott fel a kábítószer-fogyasztással, szervezete szinte teljesen felmondta a szolgálatot, Argentína és a világ futballszerető emberei hónapokig az isteni Diego életéért aggódtak. Lassú felépülését azonban ezúttal szerencsére nem követte újabb visszaesés.

Maradona immár nemcsak saját, hanem orvosai vélemények szerint is végleg szakított a kokainnal, egy gyomorszűkítő operáció következtében szinte egykori versenysúlyára fogyott vissza, valósággal újjászületett. 2005 augusztusában beindította televíziós showműsorát, amely "A tízes éjszakája" címmel jelentkezett hetente az egyik argentin csatornán.

Közben egy évig a Boca Juniors vezetőségében is szerepet kapott, és 2006-ban éppen azért mondott le, mert az argentin szövetség elcsábította a klub kispadjáról Alfio Basilét - akit most vált a nemzeti tizenegy élén.

origo