Három magyar indulhat az UEFA-ban

Az UEFA-kupa hivatalosan 1971-ben rajtolt el, bár a Vásárvárosok-kupája már 1955 óta létezett, és ezt sokan mind a mai napig a jelenlegi sorozat előfutárának tartják - az európai szövetség azonban nem ismeri el ezt a tornát hivatalos jogelődnek, és az ott lejátszott mérkőzéseket nem szerepelteti a statisztikákban (mellékesen ez azt jelenti, hogy a Ferencváros 1965-ös VVK-győzelme sem számít hivatalos, az UEFA által kiírt tornán elért diadalnak).

Ezzel együtt eleinte érvényben volt az a szabály, hogy egy városból csak egy csapat indulhat az UEFA-kupában, de ez csak négy évig élt, amikor Liverpoolból a Liverpool FC mellett az Everton FC is kvalifikálta magát a bajnoki helyezése alapján, és a Toffees elérte az UEFA-nál, hogy feloldják a fenti korlátozást.

Ezt követően aztán a sorozat versenykiírása nagyon sokáig változatlan maradt: a csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással, és a döntő is két meccsből állt. 1998-tól kezdve a finálét semleges pályán rendeztek, és egy találkozó döntött a trófeáról, 1999 után, a KEK megszűnésével pedig az egyes országuk kupagyőztesei is csatlakoztak a mezőnyhöz.

Ám ahogy a Bajnokok Ligája egyre inkább kibővült, és a legrangosabb európai pontvadászatokból már a negyedik helyezettek is indulhattak a sorozatban, az UEFA-kupa egyre inkább elveszítette az értékét, hiszen a sztárcsapatok nem voltak érdekeltek, és a BL-szereplés lett az igazán fontos a számukra.

Az európai szövetség a csoportkör bevezetésével próbálta növelni az UEFA-kupa presztízsét, de ezzel éppen ellenkező hatást ért el, főleg a furcsa kiírás miatt.

A 2004-2005-ös idénytől érvénybe lévő szisztémában nyolc darab, ötcsapatos csoportot hoztak létre, ahol az együttesek csak egyszer mérkőztek meg egymással, és a sorsolás döntötte el, hogy melyik két gárdával játszanak otthon, és melyik kettővel idegenben.

Ez a szokatlan formátum nem segítette a sorozatot, és amikor Platini lett az UEFA új vezetője, akkor ígéretet tett arra, hogy megreformálja a kupát, és ezt be is tartotta - így aztán a mostani idény az utolsó, amikor sor került az UEFA-kupára.

A következő szezontól kezdve ugyanis a második számú európai kupát már UEFA Europa League-nek, azaz Európai Ligának nevezik. A sorozat új logót is kapott, és a mérkőzések közvetítési jogát ugyanúgy egységesen kezelik majd, mint a Bajnokok Ligájában.

A főtáblán immár nem 40, hanem 48 csapat szerepel majd, amelyeket négyes csoportokba sorsolnak, vagyis 12 kvartett jön majd létre, amelyekből az első két helyezett jut majd tovább.

Ehhez a 24 gárdához csatlakoznak tavasszal a Bajnokok Ligájában a csoportok harmadik helyein végzett együttesek, és innentől kezdve a "megszokott" módon, azaz egyenes kieséses rendszerben játszanak majd a csapatok, egészen a döntőig.

Ami a csoportkörbe kerülést illeti, összesen négy selejtezőkört rendeznek, és az egyes országok képviselői az UEFA rangsorában elfoglalt helyük alapján kapcsolódnak be a sorozatba. Viszont Liechtenstein, Andorra és San Marino kivételével minden országból legalább három csapat indulhat: a kupagyőztes, illetve további két csapat, amely a legjobb helyezést érte el a bajnokságban a BL-indulást érő helyek mögött (az európai szövetség rangsorában az első kilenc helyen álló országból egyébként négy induló lesz).

Vagyis, a magyar bajnokságból a második és a harmadik is UEFA-kupa-résztvevő lesz a kupagyőztes mellett. Másik fontos újítás, hogy a 2009-2010-es idénytől kezdve az országos kupadöntők vesztesei nem indulhatnak majd az UEFA-kupában akkor, ha legyőzőjük a bajnoki helyezés alapján már bejutott a BL-be - a nemzetközi indulásról a pontvadászat dönt majd, a kupából csak a végső győztesek indulhatnak.

Hogy mindezek a reformok változtatnak-e valamit a második számú európai kupasorozat presztízsén, azt nehéz lenne most megmondani. Az UEFA mindenesetre igyekszik komolyan venni a kupát, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a csapatok is hasonlóan tegyenek.

FRISSÍTVE, kedd, 10:15

Blatternek nem tetszik az Európa Liga

Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó szövetség (FIFA) elnöke máris bírálta az UEFA-kupát a 2009/10-es szezontól felváltó Európa Ligát.

- Újabb lépés történt a zártkörű nemzetközi klubtornák felé, ami hosszú távon árt a labdarúgásnak. A Bajnokok Ligája így már tényleg csak az elit számára lesz hozzáférhető - jelentette ki a svájci sportdiplomata.

Blatter beszélt a sokat vitatott 6+5-ös szabályról, amelyet a FIFA elnöke immár csak akkor akar bevezetni, ha ehhez az Európai Unió (EU) is hozzájárul. A FIFA 2012-től szeretné alkalmazni azt, hogy csapatonként egyszerre legfeljebb csak öt külföldi játékos tartózkodhasson a pályán. Az EU álláspontja szerint egy ilyen rendelkezés ellenkezik az Unió alapelveivel, amely semmiben sem korlátozza a szabad munkavállaláshoz való jogot.

- Soha nem fogunk olyan intézkedést hozni, amely ellenkezik a jogszabályokkal" - mondta a sportvezető.

- A szabályokat különböző módon lehet értelmezni. A mi törekvéseinket más sportági szövetségek is támogatják. Bízom benne, hogy az EU illetékesei is elfogadják, a sport egy speciális terület, ahol nem lehet minden előírást úgy alkalmazni, mint a civil munkavállalók esetében.

infosport-focivilag.hu