Ráléptek a városvezetők tyúkszemére

- Nem lehet ugyan a naptári év végével, kezdetével mérleget vonni, és lezárni egy időszakot a társaság működésében, ennek ellenére kíváncsiak vagyunk egy összegzésre.
- Részsikereket már elértünk, mivel megnyertünk néhány ügyet. A valódi sikert viszont inkább abban látom, hogy be tudtuk bizonyítani gondolkodásmódunk helyességét. A városvezetés, gondoltuk, vagy tágabban értve bármilyen politikai hatalmasság egyszerűen nem mondhatja azt, hogy nem enged betekinteni olyan dolgokba, amelyek a közt érintik, s ez be is bizonyosodott. A közérdekű adat nem üzleti titok, mint ahogy erre számos alkalommal hivatkoztak. Az általunk képviselt szemléletmód terjedésében nagy szerepe van a helyi sajtónak, így a Pécsi Újságnak is - örömmel láttam, hogy amikor az EKF-hatástanulmány egy része nyilvánosságra került, azonnal hozzáférhetővé tették azt. Az alkotmány is úgy rendelkezik, hogy közérdekű adatot mindenkinek joga van megismerni és terjeszteni.

- Melyek voltak a leggyakoribb érvek, amelyekbe Önök a munkájuk során beleütköztek?
- Egyrészről a már említett üzleti titok. Volt olyan, aki azt állította, hogy ő nem adatkezelő, így nem hozható összefüggésbe semmilyen közérdekű adat kezelésével. A Pécs2010 Kht. többször is állította, hogy a hatástanulmány nincs kész, ezért nem tudják kiadni. Itt említeném meg, hogy a tanulmányt a Szentestét megelőző napon teljes terjedelmében kézhez kaptam, nyomtatott formában. Sokan kerestek minket, hogy ezt és ezt nézzük meg a kulturális főváros-projektben. De mi nem akarunk EKF-rendőrség lenni, nem is tudunk minden információnak utánajárni. A művészeti szegmenshez én speciel hozzá sem tudnék szagolni, az oda vonatkozó adatokhoz szakember kellene, akinek mi minden jogi segítséget készek vagyunk megadni.

- Mi az alapja Ön szerint az ilyen típusú vezetői magatartásnak?
- Zsigeri ez a viselkedés - bebújunk az üvegtoronyba, és mivel mi értünk ahhoz, amit csinálunk, a polgár pedig nem, ezért neki semmi köze hozzá. Ha valaki vezető pozícióban van, általában el akarja rejteni tevékenységét a köz elől. És sok vezető még mindig nem érti, hogy az adatok kiadása nem döntés kérdése. A transzparens, átlátható működés a 21. században már elvárható volna.

- Eddig a lakosságtól milyen visszhangokat kapott a TAKA?
- Ambivalens a megítélésünk. Vannak, akik azzal támadnak minket, hogy mi vagyunk a FIDESZ helyi szervezetének ökle, akik bubuckodnak a szocialista városvezetéssel. Akik ezt állítják, azok továbbra sem fogják fel, hogy miről szól az, amit csinálunk, és hogy az ő alkotmányos jogaikért is harcolunk. Ezen felül, ha a város élén váltás lesz, és jön egy zöld, vagy narancssárga, vagy ciklámen, vagy bármilyen más pártszíneket viselő testület, elvárom, hogy rajtuk is számon kérje majd valaki a tevékenységüket, hozassa velük nyilvánosságra a közérdekű aktákat. Akkor is, ha mi már sehol sem leszünk.

- Voltak olyanok, akik követték a társaság példáját, és csapkodták az asztalt?
- Persze - vannak, akik felbuzdulva a ténykedésünkön megkerestek minket azzal, hogy ezt és ezt az információt milyen módon kérjék ki. A művelet nem túl bonyolult, elmondtuk neki, végigcsinálta, és megkapta. Végső soron ez volna a cél - hogy a civilek magánemberként vagy valamilyen szervezett formában gyakoroljanak nyomást a városra, a városi vállalatokra, intézményekre, és ne várják ölbe tett kézzel, hogy a jogászok mindezt még évekig megtegyék helyettük. De kevés ilyen kezdeményezés volt, mert nincs bátorság. Vélt függőségi viszonyokban gondolkodnak az emberek - abban, hogy a feleség, unokabáty itt meg itt dolgozik, és nem lesz az jó, ha ezt vagy ezt elkérik. Tőlünk is kérdezték, hogy nem félünk-e, de mégis, mitől kellene féljünk, ha egyszer - elvileg - demokrácia van?

- Ezek szerint hazánkban még nem elég felnőtt a civil tudatosság?
- Jobb a helyzet, mint akár egy évtizede, ez egészen biztos. De még mindig hosszú utat kell megtennünk a jó értelemben vett civil társadalomig. Ideális esetben a demokrácia nem úgy működik, hogy egy szűk elit kiválasztja önmagát, aztán vezényel. Nagyon patetikusnak tűnik ugyan, de egy civil társadalomban igenis alulról jövő kezdeményezésekre van szükség, a civileknek kell alulról irányítaniuk.

- Ebben játszanak kulcsszerepet a civil szervezetek.
- Játszanának, ha általánosan jó lenne a megítélésük. A TASz tevékenységét, a miénket, vagy más civil szervezetek munkáját sokan averzióval figyelik, kellemetlenkedésnek, zűrzavarkeltésnek érzik. Elsősorban az ilyen szellemi zárványokat kell megszüntetni. A Tubes kapcsán zajló népszavazás is bizonyította, hogy bajok vannak, hogy az emberek túl passzívak, és nem mennek el szavazni. Pedig nem annyiban merül ki az alkotmányos jog, hogy négyévente elmegyek a választásokra. Fontos volna az önszerveződés, az érdeklődés - a legtöbben megelégszenek azzal hogy beülnek a TV elé és passzívan szemlélik a dolgokat körülöttük, esetleg a neten füstölögnek a kommentdobozokban.

- Mi a tervezett folytatása az eddigi munkának?
- Vannak már folyamatban ügyek - a Vízművet és a Mecseki Erdészeti Zrt.-t is megkerestük már bizonyos akták kapcsán. Viszont semmi esetre sem az a célunk, hogy 2020-ig adatokat kérjünk ki. A cél, mint már említettem is, hogy a társadalom aktivizálódjon, és kövesse a példánkat, akár szervezett formában is. Nem nagy divat ugyan Magyarországon a precedens-alapú ítélkezés, de kezd terjedni, mi is sikerrel hivatkoztunk korábbi ügyekre, így talán ránk is bármikor hivatkozhat bárki a jövőben.

Harci Andor