Pécsi tanácskozás a kerámiaművészet jövőjéről

A kerámiaművészet jövője a témája annak a konferenciát, vitafórumot és kiállítást is magába foglaló eseménysornak, amelyet szerdán rendeznek meg Pécsen.

Komor István, a projekt menedzsere kedden, a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a három rendezvényt a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF)program, valamint a Dél-dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter támogatásával szervezték meg.

A Hotel Corsóban reggel kilenc órakor kezdődő konferencián a magyarok mellett francia és német szakemberek tartanak előadásokat az iparművészeti oktatás lehetséges irányairól, a kerámiatervezés és -készítés új, köztük háromdimenziós technológiai lehetőségeiről, a kerámiák különleges alkalmazásáról, valamint az örökségipar és az innováció kapcsolatáról.

A Zsolnay Kulturális Negyedben délután öt órától a Kis esti viták című rendezvényen a pécsi Zolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. terveiről, a nagy múltú gyár, továbbá a Zsolnay márka jövőjéről lesz szó a cég képviselőinek részvételével.

Szintén a kulturális negyed ad otthont este héttől a Porcelán-Pécs-Zsolnay című kiállításnak, melyen tizenöt napon át huszonegy képzőművész félszáz műtárgyát - szobrait, kerámiaképeit, vázáit, s egyebek mellett kávéskészleteit - tekintheti meg a közönség.

Komor István rámutatott: a tárlat egy három évig tartó művészeti program zárása, amelyet azzal a céllal indítottak el, hogy ötleteket adjanak a Zsolnay manufaktúra termékszerkezetének későbbi alakításához.

A gyár nyújtotta technológiai lehetőségeket kihasználva olyan neves művészek vettek részt a programban, mint Keserü Ilona, Schrammel Imre, Gellér D. István, Pinczehelyi Sándor, Pál Zoltán vagy Nagy Márta.

Komor István megjegyezte, hogy a kerámiával kapcsolatos programok ötletét az adta, hogy bár a kerámia iparág bizonyos szegmensei rendkívül sikeresek az informatika fejlődésének és az építőipari felhasználásnak köszönhetően, Európa tradicionális kerámia- és porcelánipara azonban súlyos gondokkal küszködik.

A gazdasági és pénzügy válság az elmúlt években még inkább csökkentette a művészeti értékkel bíró kerámia és a porcelántárgyak iránti keresletet, amely dolgozók tízezreinek elbocsátásával járt.