Pécsi Nyilatkozattal zárult az Európai Kulturális Parlament ülése

Száznál több európai művész és egyéb kulturális szereplő érkezett Pécsre több mint 40 országból október 13. és 16. között. Pécs város meghívására az Európai Kulturális Parlament a Kodály Központban tartotta tizedik találkozóját.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Páva Zsolt, Pécs polgármestere köszöntötte a parlament tagjait az ülés nyitónapján, október 14-én. A konferencia több plenáris vitát, 3 szekcióülést, közös Európai Büfét, egy Schumann-koncertet a Kodály Központ hangversenytermében az ECP tagjainak és a Pannon Filharmonikusok brácsa szólamvezetőjének közreműködésével, továbbá a Zsolnay Negyedben, illetve a Cella Septichorában tett látogatást foglalt magában.

Az ülés központi témája a következő volt: Európa jelentősége - európai kultúra, politika és gazdaság a globális verseny korszakában. A téma vitaindító előadását az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István tartotta. További vendégelőadók voltak: dr. Kate Coyer az Egyesült Államokból, valamint dr. Rui Viera Nery Portugáliából.

Az ülés végén a Pécsi Nyilatkozatban az ECP tagjai megfogalmazták a konklúziót, mely szerint a kultúrának döntő szerepet kell játszania az európai projekt erősítésében, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági és kormányzati válság időszakában élünk.

A tagok hangsúlyozták a művészi szabadság jelentőségét, valamint a politikai és gazdasági nyomástól való függetlenséget. Az ECP az európai értékek szószólójának tekinti magát, úgymint a demokrácia, emberi jogok, az önkifejezéshez való jog, vagy a tolerancia. A kulturális parlament lobbi-tevékenységet folytat az európai integrációért, az EU tagországai, valamint a környező országok közti kulturális együttműködésért, a nacionalizmus és a kisebbségek diszkriminációja ellen.

Az egyik szekcióülés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program apropóján az idén 26 éves EKF-projektet vitatta meg, megegyezve többek közt abban, hogy a programnak erősebb hangsúlyt kell kapnia Európában. Az ECP megteszi javaslatait ebben a témában az Európai Bizottság felé az EKF-városok európai dimenziójának erősítése érdekében.

Egy másik szekcióülésen a Balkán és a Dunai Régió fejlődéséről tanácskoztak, különös tekintettel az ezen régiókban élő művészek helyzetére. Az új európai uniós Duna-stratégia érdekes perspektívát kínál arra vonatkozóan, hogy a nevezett régiókban a kultúra miként juthat előkelőbb szerephez.

A harmadik szekcióülés témája a tolerancia európai határai volt. A "hogyan tolerálható az intolerancia" kérdéskörét, az új magyar médiatörvényt, valamint a közép- és kelet-európai kisebbségek helyzetét is megvitatták a tanácskozáson.

A közelmúltban létrejött az ECP Ifjúsági Tagozata, az ECP YN (Youth Network), mely 20 és 35 év közti fiatal európai művészekből és kulturális szakemberekből áll. Az ECP YN az ECP keretein belül, annak mintegy kiterjesztéseként jött létre. Az alapítókat és a hálózat tagjait közös érdek tartja össze, céljuk a művészet és a kultúra értékeinek fellendítése, valamint az európai összetartozás erősítése.

Az ECP YN első tanácskozása Pécsett zajlott idén október 12. és 13. között a Művészetek és Irodalom Házában, valamint a Kodály Központban. A résztvevők Németországból, Lengyelországból, Görögországból, Észtországból, Romániából, Spanyolországból, Nagy Britanniából, Svédországból és Magyarországról érkeztek.

Az első ülésük célja olyan tartalmak összegyűjtése volt, melyek összessége javaslatul szolgálhat az új uniós kulturális büdzsé meghatározásához a 2014-2020-as időszakra. Több témában folytak a tanácskozások, pl.: a kulturális platformok jelentőségéről, valamint a fiatalok számára létező találkozóhelyekről vagy az aktív állampolgárság kérdéséről a kultúrán keresztül.