Pécsi ivóvíz: csak 30 minta tért el a határértéktől a többezerből

2011. július 28. csütörtök 17:45

Pécsi ivóvíz: csak 30 minta tért el a határértéktől a többezerből

Pár napja számolt be a média arról, hogy gyomirtó szerekre bukkantak a budapesti ivóvízhálózatban - szerencsére az egészségre még nem ártalmas mennyiségben. Pécsett ilyen jellegű szennyeződéstől nem kell tartani, hiszen a baranyai megyeszékhely négy különböző vízbázisról kapja az ivóvizet. Sándor Zsolt, a Tettye Forrásház vezérigazgatója szerint a felállított monitoring-kutak segítségével kiszűrhetők a hálózatba kerülő szennyezőanyagok, így könnyen kimutatható egy esetleges vízminőség-romlás.

A pécsi vízellátás folyamatos hatósági és belső szakmai kontroll alatt van, ami azt jelenti, hogy a Forrásház a közegészségügyi hatóság által minden évben elfogadott mintavételi terv alapján ellenőrzi a hálózat vízminőségét és kontrollálja a vízgyűjtő területek, azaz a vízbázisok minőségét.

- Ez igen nagy számú mikrobiológiai, bakteriológiai, biológiai és kémiai vizsgálatot jelent egy évben - fogalmazott Sándor Zsolt, a vízszolgáltató első embere, aki hozzátette, hogy a pécsi ivóvízre nem lehet panasz egyik szempontból sem.

Évente több ezer mintavételt végeznek el, s a tavalyi évben mindössze harminc minta tért el az előírt határértéktől, s azok sem a fővárosban kimutatott gyomirtó szer maradványait mutatták ki. Olyan vas- és mangánszármazékokat tartalmaztak, amelyek a vízbázis jellegéből fakadóan vannak jelen a pécsi ivóvízben, s amelyek nem jelentenek problémát mikrobiológiai szempontból sem.

- A pécsi ivóvízhálózatot négy vízbázis látja el. A város sajátja a Tettye-forrás, amely egy sérülékeny karszt vízbázis. Minőségének változására a külső környezet itt van a legnagyobb hatással, legyen szó emberi tevékenységről vagy időjárási változásokról, hiszen mind a mennyiséget, mind a minőséget jelentősen befolyásolja az, hogy mennyi csapadék esik a Mecsekben - tudtuk meg a szakembertől, aki elmondta, hogy a tavalyi időjárás következtében rekordmennyiségű vizet vettek ki a forrásból.

A forrást egyébként - a folyamatosan végzett laboratóriumi vizsgálatok mellett - egy zavarosságmérő berendezés is kontrollálja, ráadásul a Tettye biológiai védőterületén felállított monitoringkutakat is rendszeresen mintázzák.

Rétegvízbázisnak számít a tortyogói és a pellérdi víztározó is, de némileg eltérő minőséggel. A kettő között terül el az urántározó, amely a korábbi bányászati tevékenység melléktermékeit raktározza, de félnivaló itt sincs, hiszen folyamatos az egyeztetés a tározót üzemeltető Mecsek-Öko Zrt. illetékeseivel.

A pécsi ivóvízbázis negyedik elemét a Mohácsról, a Duna vízéből származó és a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től átvett ivóvíz adja, de annak minőségével sem lehetnek problémák, hiszen az a társaság is elvégzi a szükséges óvintézkedéseket.


H. L. B. - Fotó: Kováts Judit