Pécs, az állástalanság pólusa

A Pécs Pólus nevet viselő, 2005-ben megfogalmazott városfejlesztési stratégia három szektor, a kulturális ipar, a környezetipar, valamint az egészségipar fejlesztését tűzte ki célul. Az utóbbi években az előkészítő munkálatokról is csak keveset lehetett hallani.

A fejlesztések még váratnak magukra, a munkanélküliség mutatói pedig stagnálnak - az idénymunkák idején valamivel kevesebb, a téli időszakban valamivel több, mint húszezer fő keres állást a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint. Ebből a tartósan (azaz több mint egy éve) állást keresők aránya durván harminc százalékos.

- A gond a képzési struktúrában van - mondja Weller János (képünkön), a Kereskedelmi és Iparkamara területfejlesztési és ügyfélszolgálati osztályának vezetője. - A fiatalok általában a divatszakmákat tanulják, mint amilyen például mostanság az informatika. Nem csoda, ha nem tudnak elhelyezkedni a telített szektorban. Az átképzés sem mindig hatékony megoldás - teszi hozzá.

Weller szerint tehetetlen a rendszer, amiben a képzések sorsáról döntenek. Minden intézmény az önkormányzati normatíva alapján indít szakokat, enged tehát a trendeknek, ami bizonyos szakmákban túlképzéshez vezet. Az oktatás területén tapasztalt hiányosságoknak köszönhető az is, hogy a nagyobb vállalatok nem ebben a régióban hoztak létre telephelyet.

- A Nokia például két okból választotta Komáromot, nem pedig Pécset. Az egyik az autópálya, a másik a megfelelő oktatási viszonyok hiánya volt - az egyetem ugyanis nem tudta volna biztosítani a speciális szakmai képzést...

A multikat tehát nem az adókedvezmények hiánya, a magas iparűzési adó tartja távol a régiótól, hanem a nem megfelelő körülmények - annak ellenére, hogy a kulcstényező, a szabad munkaerő rendelkezésükre áll. A városfejlesztési stratégia által meghatározott irányok ugyanakkor kis mértékben tudnának csak javítani ezeken a statisztikákon, hiszen a létrejövő beruházásokban zömében jól képzett szakemberekre lesz szükség.

H. A.