Ők így csinálják: EKF 2008, Liverpool

Bill Chambers a liverpooli Hope Egyetem (Liverpool Hope University) művészeti és bölcsészeti karának dékánja, a jövő évi Ifjúsági Világkongresszus (The Big Hope World Youth Congress 2008) igazgatója 2006 decemberében a Pécsi Tudományegyetemen járt, az Európai Kulturális Fővárosok Egyetemeinek Hálózatát megalakító konferencián. Már akkor sokat beszélgettünk Liverpool 2008-as terveiről, az ő egyetemének ebben való részvételéről. Azóta is kapcsolatban állunk, és közeledvén az Európa Kulturális Fővárosa Liverpool 2008-as év, levélinterjút kértem tőle a közelmúltban.
[A válaszokban szögletes zárójelben található kiegészítések tőlem származnak.]

- Milyen formában vesz részt a liverpooli EKF projektben? Az egyetemét képviseli, vagy van más pozíciója is?
- A saját egyetemem képviseletében dolgozom az EKF-ben, és én kezdeményeztem a két másik liverpooli egyetemnek, a University of Liverpoolnak és a Liverpool John Moores Universitynek a bevonását is. Továbbá folyama-tosan tájékoztatom a két társintézményt az EKF egyetemi hálózatról, és felkértem őket, hogy vegyenek részt az októberi nagyszebeni konfe-rencián. [Ez a Pécsett elindult és tavasszal Krakkóban folytatódott EKF egyetemi hálózat újabb találkozója.]

- Mekkora város Liverpool, és melyek a legfőbb kulturális és gazdasági jellemzői?
- Elég nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora is Liverpool, mert része a Greater Merseyside körzetnek, mindenesetre a népessége körülbelül félmilliós. Északnyugat Anglia tengerparti városáról van szó, amely híres a kikötőjéről, a sportjáról és a kulturális örökségéről. Idén (2007-ben) ünnepeljük a város megalapításának 800. évfordulóját.
Híressé (vagy hírhedtté) az ipari forradalom időszakában vált, amikor az Egyesült Királyság kiterjesztette kereskedelmi kapcsolatait a birodalommal (főként Afrikával és Ázsiával), és a világ többi részével. Fénykorában ez volt az Egyesült Királyság és a Brit Birodalom legn-gyobb kikötője, nagyszerűen prosperáló város volt, gyönyörű György korabeli és viktoriánus épületekkel. Ezek közül sok fennmaradt, a legfigyelemreméltóbb az UNESCO Világörökségi Helyszín címet elnyert tengerparti épület-együttes, a Waterfront of the Three Graces. Aranykorában Liverpool a rabszolga- kereskedelem központja volt, az egyik csúcsa annak a háromszögnek, amely Nyugat-Afrikát, az Egyesült Királyságot és Észak-Amerikát kötötte össze. Ez vezetett a város és a kereskedők hatalmas gazdagságához, de ez az itteni múltnak egy olyan része, amelyet nagyon sokan szégyellünk. A rabszolga-kereskedelem eltörlésének 200. évfordulója, amelyre ugyan-csak most emlékezünk (s amely törvény William Wilberforce nevéhez fűződik), nagyon mély hatást gyakorol a városra.
A 20. század legnagyobb részében Liverpool mint város és mint kikötő folyamatos hanyatlást mutatott, és jelenleg az Európai Közösség egyik legszegényebb régiójába tartozunk, amely a központi uniós pénzügyi alapok támogatására szorul.
Mindazonáltal az elmúlt két évtizedben sok minden változott, és ahogy közeledünk a 2008-as EKF évhez, sorra épülnek az új szállodák és más modern épületek. A turizmus napról napra növekszik, különösen a fapados légitársaságoknak (mint az EasyJet és a RyanAir) köszönhetően, amelyek Európa minden részével összekapcsolnak bennünket. A város viszonylagos közelsége olyan tájakhoz, körzetekhez, nemzeti parkokhoz, mint a Lake District, Snowdonia, Peak District, ugyancsak sok turis-tát vonz, akik innen indulnak vidéki kirándulásaikra.
Viktoriánus fénykorának köszönhetően Liverpoolban nagyon sok épület és intézmény található, amely abból a korszakból maradt fenn. Ebben a városban van London után a legtöbb múzeum, számos képzőművészeti galéria található itt, többek között a Walker és a Tate Gallery North. Van öt színházunk és egy nagy utazó társulatunk, itt működik az ország egyik legjobb zenekara, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra. Több György korabeli épület található itt, mint Bath-ban!
Az ország határain túl a legtöbb embernek Liverpoolról a Beatles és a labdarúgás jut eszébe. Liverpool élő zenei múzeuma a hatvanas éveknek, amikor nemcsak a Beatles, hanem Cilla Black, a Searchers, Bill J. Kramer, Billy Fury és a Gerry and the Pacemakers is híresek voltak (hogy csupán néhányat említsek közülük). Ugyanabból az időből - de még korábbról - való a város két első osztályú labdarúgó csapata, a Liverpool FC (a vörösök), és az Everton FC (a kékek). A téli időszakban a város utcái, üzletei és szállodái hétről hétre megtelnek a szurkolókkal, akik a hétvégi mérkőzésre készülődnek.

- Melyek Liverpool reprezentatív kulturális intézményei?
- A legnagyobb kulturális intézmények a következők: The Royal Philharmonic Society, The Tate Gallery North, The Walker Art Gallery, National Galleries and Museums of Merseyside; Everyman-Playhouse Theatre, the Blue Coat Arts Centre, FACT (Foundation for Art and Technology), valamint a Liverpool Biennale.

- Jönnek-e létre új kulturális intézmények 2008-ra? Milyen változást jelent az EKF a kulturális intézmények számára?
- Nincs tudomásom arról, hogy sor kerülne új kulturális intézmények alapítására. Inkább arról van szó, hogy a meglévők működése kapott új lendületet, és sikerült megnyerniük, ide vonzaniuk első osztályú nemzetközi művészeket, előadókat és eseményeket. A filharmonikus zenekar például meg tudta nyerni Sir Simon Rattle karmestert [aki egyébként a város szülötte] és a Berlini Filharmonikusokat, hogy vállaljanak részt a 2008-as év kiemelkedő művészeti eseményeiben.

- Hogyan szerveződik az EKF menedzsmentje, és mi a kapcsolata a város politikájával és bürokráciájával?
- A Liverpool 2008 projekt gazdája a Liverpooli Kultúra Társaság (Liverpool Culture Company), amely szervezetet a városi önkormányzat hozta létre, hogy szervezze és gondozza a 2008-ig tartó és az azután következő kulturális programokat.
A Kultúra Társaságnak van egy menedzsment testülete (board), amely 14 tagból és két tanácsadóból áll, akik az élet mindenféle területét képviselik. A testület elnöke James Drummond Bone akadémikus, aki a University of Liverpool rektorhelyettese [irodalom-történész, ismert Byron kutató]. A testület tagjai között vannak parlamenti képviselők, városi politikusok, a regionális fejlesztési ügynökség elnöke, a helyi kulturális intézmények képviselői, művészek, írók és médiaszemélyiségek.

- Mi az egyetemek szerepe az EKF projektben? Milyen kezdeményezések származnak a város egyetemeitől?
- Mint említettem, az EKF-et menedzselő központot Drummond Bone professzor vezeti. Míg a testület nagyobb létszámú volt, a másik nagy egyetem, a Liverpool John Moores rektor-helyettese is tagja volt a boardnak, aki aztán a hatékonyság miatt kisebb létszámúvá alakított testületből visszavonult.
A Liverpool University (John Belcham professzor) megbízást kapott arra, hogy írja meg Liverpool 800 éves történetét a 2007-es évfordulóra. A Hope Egyetem Ifjúsági Világkongresszust szervez ezer (18 és 35 év közötti) résztvevővel 2008 júniusában (www.hope.ac.uk/thebighope) [ennek a gigarendezvénynek Bill Chambers az igazgatója]. Valamennyi egyetem nemzetközi és országos konferenciákat rendez, eseményeket szervez, hogy megünnepelje a kulturális főváros címet. A John Moores Egyetem (LJMU) egy vadonatúj művészeti központot avat, és a Liverpooli Egyetem is nyit egy új központot. A Hope Egyetem új koncerttermet épít.
A LJMU Művészeti és Design Akadémiájának építése idén januárban kezdődött, és a 2008-as tanévkezdetre készül el, 23,5 millió fontos [kb. 9 milliárd Ft] beruházási költséggel. Az alapkőletételen Michael Brown professzor, az LJMU rektorhelyettese a következőket mondta: „A mai egy kitüntetett nap az egyetem számára. Három évig tartott, míg eljutottunk eddig a pillanatig. Ahogy az építőmunkások felvonulnak, egy lépéssel közelebb jutunk annak az álmunknak a megvalósításához, hogy létrehozzuk az új Művészeti és Design Akadémiánkat. Az egyetem az Akadémia létrehozásával jelentős támogatást nyújt a városnak. Nemcsak azért, mert ez az egyetlen új kulturális épület, amely az idő alatt nyílik meg, amíg Liverpool Európa Kulturális Fővárosa, hanem azért is, mert olyan kiemelkedő minőségű épület jön létre, amely vetekszik a közelébe fekvő Metropolitan Székesegyház jelentőségével. 2008-tól az Akadémia biztosítékot jelent arra, hogy az egyetemisták eljövő nemzedékei és Liverpool továbbra is meghatározó szerepet játszanak a kreatív iparban. Az Akadémia igazi hajtóereje lesz a változásoknak, nemcsak abban, ahogyan a művészetet és a dizájnt oktatjuk, hanem abban, ahogyan az egyetem kölcsönhatásba kerül a kreatív iparral és a városi közösséggel". Az LJMU 2,5 millió font támogatást kapott ehhez a beruházáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól [kb. 900 millió Ft].
A Liverpool Egyetem híres, vöröstéglás Viktória épületét újítja fel és alakítja át, 7,5 millió fontos [kb. 3 milliárd Ft-os] költséggel. Az épületben művészeti galéria és múzeum létesül, amely 2008 júliusában nyitja meg először kapuit a nagyközönség előtt. Az 1892-ben emelt épületről terjedt el a „vöröstéglás egyetem" elnevezés, amellyel az új, városi egyetemeket illették. A földszinten kap helyet az egyetem „bővülő partnerség" csoportja, akik olyan embereket, csoportokat is bátorítanak az egyetem (és a múzeum) felkeresésére, akik egyébként nem tennék be a lábukat egy egyetemre. Általános és középiskolások is részt vesznek majd ebben a „bővülő partnerség" projektben. A kiállított tárgyak között az egyetem gyűjteményéből szerepelnek majd festmények (JMW Turner, Jacob Epstein, Lucien Freud, Elizabeth Frink stb.), kerámiák, bútorok, de emellett természettudományos ereklyék is, Tutankhamen múmiájának röntgenfelvétele, dinoszaurusz lábnyomok, a természet különös, bizarr teremtményei stb.

- Mekkora szerepe van Liverpool lakosainak, a fiataloknak az EKF projektben? Milyen erős a civil részvétel?
- Széles körben elterjedt vélemény, hogy azért Liverpool nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet a sok többi pályázó angol várossal szemben, mert itt volt a legerősebb a közösségnek és a fiataloknak a részvétele a pályázatban. Ez a részvétel a cím elnyerését követően csak tovább fokozódott, és különös hangsúlyt kaptak a városban működő kisközösségek. Létrehoztuk a „Kreatív Közösségek" művészeti programot, melynek keretében sok kisebb összegű (5000 fontig terjedő [kb. 1,9-2 millió Ft] ) pályázati támogatást nyerhetnek el helyi csoportok. A Kreatív Közösségek program felszabadítja az emberekben szunnyadó alkotókedvet, és a kormány olyan kiemelkedő kezdeményezésnek tekinti, amelyet példának állít más városok elé, hogy miként lehet a kultúrát és a kreativitást arra használni, hogy egy város új pályára álljon, újjászülessen. Vannak, akik úgy érzik, hogy az EKF prog-ram túlságosan a magas kultúrára és a város központjában sorra kerülő eseményekre összpontosít, miközben a peremkerületek igénye és a populáris kultúra sokkalta meghatározóbbak a Liverpool többségét adó munkásosztály számára.

- Azok a fejlesztések, változások, amelyek most az EKF miatt bekövetkeznek, megtörténtek volna-e a kulturális főváros cím elnyerése nélkül is?
- Liverpool városa a kulturális főváros címet katalizátorként használja arra, hogy meghatározó fordulatot hajtson végre a település regenerációjának az irányába. Amióta a város az EKF címet elnyerte, az épületek, utak, közlekedési csomópontok, kereskedelmi központok, szállodák viktoriánus időszakból örökölt infrastruktúrájának az átalakítása és átépítése folyik, a város egy hatalmas építkezés, amelyet úgy hívunk, „The Big Dig" (a nagy ásás).
Az épülő új kereskedelmi központ a legnagyobb az egész szigetországban. Az új Aréna 10 000 férőhelyes, ahol sport és zenei események, konferenciák kerülnek megrendezésre. Itt nyílik meg 2008 januárjában a Kulturális Főváros Évad. A Mersey folyó partján, a King Rakparton fekvő épület Nyugat-Anglia és Észak-Wales zenei és sportközpontja kíván lenni. [A teljes nevén Liverpool Echo Arena az elnevezését a városban 1879 óta megjelenő Liverpool Echo című lapról kapta.] Az 1970-es és 80-as években majdnem lakatlanná vált városközpont most újra él és virul, sok új lakással, kávézóval, szórakozóhellyel. A várost átszelő Mersey folyó torkolatánál vadonatúj kikötő épül óceánjárók fogadására. A mai Liverpoolt és a 20 évvel ezelőttit össze sem lehet hasonlítani, az egyikről nem lehetne ráismerni a másikra.

- Melyek voltak a felkészülés során az alapvető konfliktusok, és azok kik között zajlottak?
- Jelentős konfliktusok voltak azzal kapcsolatban, hogy az EKF-et menedzselő Kultúra Társaságban milyen legyen a helyi és az importált tehetség aránya, részvétele. Kezdetben például kineveztek korábbi EKF projektekben vagy olimpiai játékokban dolgozó külföldi szakértőket, igen magas fizetésért, kevés itt töltendő idővel, és még kevesebb ismerettel arról, hogy mi is, milyen is Liverpool, milyen a város lelke.
Nagyon sok vita folyt (és folyik) arról, hogy kik legyenek a legfőbb haszonélvezői a kulturális főváros évadnak. Sok közösség kirekesztve érzi magát. Sokan úgy érzik, hogy a fővárosi évadra rátelepedett a magas kultúra és a fő kulturális intézmények. Mások szerint viszont ez csupán kifogás, hogy ne kelljen részt venni a legfőbb városi regenerációs programokban. A helyi politikusok úgy érzik, hogy a központi kormányzat nem részesíti megfelelő pénzügyi támogatásban a programot.
A Kultúra Társaságot beárnyékolja kapcsolata a városi önkormányzattal, mely utóbbi felelős az elmúlt két évtizedig uralkodott tékoz-lásért és tarthatatlan politizálásért. Sokan úgy vélik, hogy a városi önkormányzat bürokráciája és politikai belharcai veszélyeztetik a leginkább a kulturális főváros év sikerét. És ugyanezek a tényezők nyomják el a tehetséget, a kreativitást.
Másrészt viszont sokan úgy vélik, hogy az említett nehézségek ellenére az EKF év messze hangzó siker és egy egész éven át tartó ünnep lesz. A liverpooli emberek, az itteni ipari és kereskedelmi társaságok, kulturális intézmények túlnyomó többségének az az álláspontja, hogy - a politikai belharcok ellenére - Liverpool a maga sajátos módján sikerre viszi az EKF-et. A vendégforgalom már megduplázódott, és az ingatlanárak még soha ilyen ütemben nem növekedtek. Liverpool többé már nem az a szegény rokon Északnyugat-Angliában.

- Melyek lesznek a legjelentősebb események, projektek 2008-ban?
- Mindenki számít rá, hogy Sir Paul McCartney és talán Ringo Starr is fellép, de ez egyelőre inkább remény, mint realitás. Az új Aréna már szinte teljesen elkészült, a város egyik kiemelkedő fejlesztése ez. Az új bevásárlóközpont ugyancsak évtizedekig jelentős tényezője lesz a városnak. Máskülönben a nagy városi intézmények (kulturálisak, oktatásiak, közművelődésiek) az év során mérföldkőnek számító országos és nemzetközi találkozókat, gyűléseket szerveznek. Biztos vagyok benne, hogy Liverpoolban az élet egész éven át pezsegni fog.

- Milyennek látja az EKF hatását a városra, az egyetemre, és személyesen önre?
- Az önbizalom és a megújulás képességének érzését adta egy olyan városnak, amelyet korábban a szegénység, a rossz lakhatási körülmények, a munkanélküliség és az alacsony önbecsülés jellemzett. Úgy vélem, Liverpool viszonya az EKF-hez rendkívül sokrétű, széles skálán mozgó, és az EKF hatása a városra felbecsülhetetlen. A város egét sok éve építődaruk népesítik be. A turisztikai ipar robbanásszerű fejlődésnek indult, az EasyJet-nek és a RyanAir-nek is köszönhetően. Végre van egy akkora arénánk, amely vetekedhet Manchesterével, és amely alkalmas a legjobb popkoncertek megrendezésére. A Liverpool FC ismét Európa legjobb labdarúgócsapatai közé tartozik.
Az egyetemek sokkal jobban tudnak hallgatókat toborozni belföldről és külföldről egyaránt. Liverpool pezsgő kulturális és társadalmi élete jelentős vonzerőt gyakorol az egyetemisták, doktoranduszok számára. A Beatles és a Liverpool FC ugyancsak hozzájárul ehhez a vonzerőhöz.
Számomra az EKF a kultúrában való egész éves intenzív megmerítkezés érzését adja, a várakozást, hogy egész éven át vendégek jönnek az otthonomba, és hogy remélhetőleg sok-sok baráttal találkozhatom Európából és a világból. Én szervezem a 2008. június 4-11. között megrendezendő Big Hope Ifjúsági Világkongresszust, és egészen addig (de már most is) minden ébren töltött órám az erre való készüléssel, ennek szervezésével telik.

(Képünkön: A liverpooli Cavern klub, a legendás Beatles együttes első nagy koncertjeinek színhelye 2008. január 9-én. 2008-ban Európa kulturális fővárosa a labdarúgócsapata és a Beatles együttes révén világhírű Liverpool.)

P. Müller Péter/Echo/2007/4. - Fotó: MTI/EPA/Anita Maric