"Nem sérültek a képviselői jogok Pécsett"

"Egy pécsi önkormányzati képviselő levélben állásfoglalást kért a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivataltól, miszerint indokoltak-e a rendkívüli közgyűlések, megengedhető-e, hogy a polgármester korlátozza a képviselői jogok gyakorlását, „rendkívüli állapotokat" tartson fenn a közgyűlésben.

A Közigazgatási Hivatal válaszlevelét Tasnádi Péter polgármesternek küldte meg, aki eljuttattta Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése valamennyi képviselőjének. Idézzük az érdeklődő közvélemény számára a legfontosabb megállapításokat.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata alapján rendes ülés az, amelyet az éves munkaterv alapján hívnak össze. Pécsett az üléseket havonta - egy kivételével - a munkatervben meghatározott időpontokban megtartották.

A rendkívüli ülések vizsgálata során megállapították, hogy a vizsgálat megkezdésének időpontjáig 2008-ban 8 alkalommal hívtak ilyent össze, mégpedig jogszerűen, ugyanis azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény a polgármester számára lehetővé teszi, s Tasnádi Péter minden esetben ennek megfelelően járt el.

A munkaterv elfogadását követően gyakorta előfordul, hogy a testületnek előre nem tervezhető döntéshozatali kötelezettsége keletkezik, ami indokolja a rendkívüli ülések összehívását. A hivatal megvizsgálta a rendkívüli ülések jegyzőkönyveit és megállapította, hogy a tárgyalt napirendi pontok döntő többségben az EKF-programot, továbbá költségvetést, pályázatokat érintettek. A Közigazgatási Hivatal tapasztalatai azt mutatják, hogy a régióban - az EKF-et kivéve - másutt is hasonló indokokkal hívják össze a rendkívüli közgyűléseket.

A képviselő azt is kérdezte a Közigazgatási Hivataltól, hogy nem sért-e jogszabályt, ha a kérdésfeltevésre 1 perc áll rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság is több alkalommal foglalkozott már a helyi rendelkezések jogszerűségével és megállapította, hogy „az önkormányzati szabályozás, a szervezeti és működési szabályzat rendezési körébe tartozik az ülés menetének, a tanácskozás rendjének, a kérdések, a hozzászólások, a vita lezárása stb. részletes szabályainak meghatározása."

Minősített többséggel a képviselő-testület a saját működése körében önkorlátozó szabályokat hozhat - állapította meg az Alkotmánybíróság. A felszólalások időbeli korlátozása tehát a testület jogszerű önkorlátozó rendelkezése. Az önkorlátozásba pedig beletartozik a felszólalások hosszának időbeli korlátozása.

A vizsgálat törvénysértést nem állapított meg, olyan sérelemre utaló tényt, miszerint a képviselői jogok sérültek volna, nem tárt fel."