Nem kattog a Geiger-Müller számláló

2011. március 24. csütörtök 18:59

Nem kattog a Geiger-Müller számláló
A nemrégen Japánban bekövetkezett természeti katasztrófa következtében megsérült fukusimai atomerőmű körül kirobbant pánik kapcsán előtérbe került hazánkban is egy esetleges természeti csapás által okozott veszélyhelyzet modellálása. A háttérsugárzási adatok szerint a baranyai megyeszékhelyen tapasztalható a legnagyobb háttérsugárzás - noha szintje meg sem közelíti azt a határértéket, amely komolyabb riadalmat kelthetne.

Pécs korábban bányászváros volt, ezért nem kell meglepődni rajta, hogy a hazai átlagnál magasabb háttérsugárzási adatokat mérnek a katasztrófavédelem szakemberei. Bár,mint ismert, a város keleti részén szén-, míg nyugaton uránbányászat folyt hosszú évtizedeken át, sosem kellett tartani olyan mértékű fertőzésveszélytől, amely komoly pánikot eredményezhetett volna.

Mi az a dózisteljesítmény?

Az országos sugárzásfigyelő rendszer legfontosabb része a több mint 90 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló objektumok olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (kiejtése: nanoszívert per óra), rövid jele: nSv/h. A mért értékek egy központi adatgyűjtőbe kerülnek, ahol folyamatosan figyelik az állomásokról beérkező jeleket. Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, vagy - ha szükséges - a megfelelő óvintézkedések elrendelését. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. (Forrás: katasztrófavedelem.hu)

Pécsett - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjának adatai szerint - legutóbb 152,1 nSv/h-t (nanosievert) rögzített a mérőműszer. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 60-160 nSv/óra körül ingadozik: ez az érték függ a magasságtól és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadékmennyiség) változásai befolyásolják.

Torma Csaba tűzoltó százados, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa a Pécsi Újságnak azt mondta, hogy sok helyen az uránbányából kitermelt meddőkőzettel alapozták alá az utakat - de pánikra semmi ok, ha felbontják azokat, akkor sem „fog kattogni a Geiger-Müller számláló, és nem fog kihullani senkinek a haja".

Ezt egyébként az egészségügyi statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen hiába vannak az utak és a vasúti töltések feltöltve ezekkel az urántartalmú meddőkőzetekkel, senki nem szenved nagyobb egészségügyi károsodást.

Az adatok az országos átlagnak megfelelő mértéket mutatnak.

Bár szerettünk volna hozzájutni, a szakember nem tud arról, hogy létezik-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy Pécsett mely területeken magasabb az átlagnál a háttérsugárzás.

- Valószínű ugyan, hogy lehetne bizonyos eltéréseket tapasztalni a városrészek között, de azok mind a határérték alatti adatok lennének -mondta.

A százados hozzátette: a városlakók körében elterjedt vélekedés, hogy a Széchenyi teret korábban borító vörös kövek sugároznak - s noha tényleg úgy néztek ki, mint a Kővágószőlős és környékén található, magasabb urántartalmú kőzetek, a színazonosságon kívül semmilyen összefüggés nincs/nem volt közöttük.


H. L. B. - Illusztráció: Kováts Judit