Nem hajlandók az átmeneti költözésre a vásárcsarnok árusai - Gyűlnek az aláírások

Összejöttek, választottak, gyűjtenek. Három szóval így lehetne jellemezni a pécsi vásárcsarnok árusainak keddi küldöttgyűlését. Az esemény helyszíne a csarnok, illetve a távolsági buszpályaudvar közötti kis terület volt, egy nagyobb fa körül. Az érintettek semmiképpen sem óhajtanak addig átmenetileg sehová sem elköltözni, amíg az új csarnok el nem készül. Ebből indulnak ki, számukra ez a tárgyalási alap.

Talán huszonhatan lehettek, akadt, aki közben távozott, nyilván az üzletmenet miatt. Az egybegyűlteket már egy-egy csoport küldte a fórumra, ahol mindenki elmondhatta az érveit - egyelőre csak zárt társaságban. Nagy nézetkülönbség nem is alakulhatott ki, hiszen az érdekeik azonosak. Megvárni, amíg a szomszédban felépül egy új, modern, fedett piac, ahol jobb körülmények között fogadhatják a vásárlókat. Duplán azonban senki sem akar hurcolkodni.

- Ideiglenes megoldásban nem törjük a fejünket - jelentette ki Varga István, a vendéglátósok képviseletében. - A buszpályaudvar ebből a szempontból meghatározó, hiszen a forgalmunk egy jelentős hányada onnan ered. Itt minden méternek súlya van, ezt korábban is éreztük a bőrünkön. Napi több tízezer forintnyi kiesést senki sem bír el.

Tegyük hozzá, bár a tét komoly, hiszen legalább 300 árus sorsa forog kockán, a megbeszélés hangvétele meglehetősen nyugodt volt. Senki sem hangoskodott, nem mondta feleslegesen a magáét, miközben felírták egymás adatit, elérhetőségeit. Mert közösen szeretnének fellépni, csak úgy látják értelmét a megmozdulásnak.

- A korábbi városvezetéssel több fontos tényben is megegyeztünk - vette át a hangot Herpai Lajos, a vegyeskereskedések szószólója. - Erről természetesen jegyzőkönyvek készültek. Abban azok vannak, hogy az új helyen, a korábbi feltételekkel folytathatjuk a kereskedést. Ha azonban jövő év július 1-én innen el kell mennünk, az egyenlő lesz sokaknál a csőddel. Ami senkinek az érdekeit sem szolgálja. Hacsak nincsenek direkt ilyen szándékok, mert a készülő helyen esetleg már el vannak osztva a placcok.
Azt mindenki nehezményezte, miszerint Pécs Megyei Jogú Város vezetésének irányelvei egyelőre ismeretlenek. Akadt olyan boltos, aki a tavaszi bezárás folytán, csokinyusziból milliós kárt szenvedett el. Nemhogy eladni nem tudta az édességet, de mint veszélyes hulladékot kellett megsemmisítenie, növelve a kiadásokat.

- Műszakilag a feladat egyenlő a lehetetlennel - csóválta a fejét Kiss István, a húsosok delegáltja. - A hűtőpultokat, hűtőkamrákat ideiglenes helyen nem lehet beüzemelni. Ráadásul a szakhatósági engedélyek beszerzése sem a legegyszerűbb feladat. Mindezt kétszer elvégezni észszerűtlen, borzasztóan drága mulatság lenne. Ezért is ragaszkodunk a jelenlegi helyszínhez, meg azért is, mert a vevők érdeke szintén ezt kívánja.

A központi megbeszélések mellett kisebb csoportokban azt is taglalták az érintettek, hogy mindenképpen szeretnének megbízni egy, esetleg több ügyvédet, akik képviselik az érdekeiket. Bár tudják, az ilyen eljárástól gyors megoldást nem várhatnak.

- Mi vagyunk a legtöbben, a zöldségesek - vont mérleget Loch Tamás. - De nem csupán rólunk van itt szó, hanem a kuncsaftokról is. Akik megszokták, hogy ide könnyedén eljuthatnak busszal, esetleg kocsival. A nyugdíjasok távolabbról nem igazán tudnák hazacipelni a portékáikat. A téli szezonunk nem annyira erős, de már a következő tavaszunk, meg a nyarunk is veszélyben forog, ezért nem engedhetünk az elveinkből.
A vásárcsarnok dolgának végkimenetele még megjósolhatatlan. De a kofák, árusok elszántnak tűnnek, nem akarják hagyni magukat.

Miközben az ágazati küldöttek sora összejött, többen kérdezték, miképpen áll az aláírások ügye. Jelenleg 5500 tiltakozó kézjegynél többet szedtek össze, ha azonban ismét összesítenék, már talán 7500 is meglenne.

Tízezerig kívánnak eljutni, mert az már jelentős szám. Hiszen legalább kétszer annyit nyom a latban, családokra kivetítve. Az íveket egy darabig még nem akarják kiadni a kezeik közül.

A politikát azonban egyelőre szeretnék kihagyni a mozgalomból. Még látnak meg nem nevezett utakat is, a siker érdekében. De elsősorban tárgyalni vágynának, a város vezetőivel.

Pucz Péter