Nem döntöttek a kisebbségi tulajdonosok kizárásáról a Zsolnayt működtető társaságból

Egyelőre nem döntött a Zalaegerszegi Törvényszék arról, hogy a Zsolnay Manufaktúra Zrt. kezdeményezésére kizárja a cégből a kisebbségi tulajdonosként szereplő pécsi önkormányzatot és vagyonkezelő társaságát, de fenntartotta júliusban hozott döntését tagsági joguk felfüggesztéséről.

Az ítélőtáblai kijelölés folytán Zalaegerszegen indult tagkizárási perben csütörtökön egymást követően két tárgyalást is tartott a törvényszék, miután a Zsolnay a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzat és a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holding kizárását külön-külön kezdeményezte.

A Zsolnay egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit.

Hivatkozott arra is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve azt állította, részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a Zsolnayt, ezzel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikumnak számító márkanév megítélését is.

Mindezeket a felvetéseket az alperesek jogi képviselője tételenként vitatta, hivatkozva arra, hogy a város mindezen lépéseivel a márkanév megtartását, a termelés fenntartását igyekezett elérni.

A törvényszék mindkét ügyben október 17-re napolta el a tárgyalást, a Zsolnay képviselője ugyanis újabb bizonyítékok beadására halasztást kért.

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak.

A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken.

A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.

A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék. Ugyancsak a Zalaegerszegi Törvényszék augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett.

A jelenlegi többségi tulajdonos belépése előtt felvett mintegy negyedmilliárd forintos MFB-hitelt a Zsolnay nem fizette ki a tavaly augusztusi határidőre, a követelést megvásároló WHB ezért felszámolási eljárást indított, de a Zsolnay ezután teljes egészében rendezte a tartozását.

MTI